Falundafa.hu
 

-magyarázat a Fá-konferencián az USA középső részén

               

(1999. 06. 26-án Chicagóban)

(Utolsó változtatás 2011. június)

Üdvözöllek benneteket! (taps) Megint nem láttuk egymást egy idő hosszán át és éppen azért, mivel a jelenelevőinknek egy része új tanuló, az ilyen -konferenciák nagyon értékesek számukra. Nagyon szükségesek a megemelkedésükre és arra jók, hogy bátorítsák őket. Ezért rendezzük ezeket a -konferenciákat. Ez után a chicagói -konferencia után a -tanulás meg kellene legyen szervezve a középső régióban, központként Chicagóval, amit én is nagyon szükségesnek tartok. Egyidejűleg kihasználom ezt az alkalmat, hogy lássalak benneteket egyszer. Miközben beszámoltok a tapasztalataitokról, én is szeretném hallani egyszer, hogyan emelkedtek meg és milyen felismeréseitek vannak a művelési folyamatban ebben az időben. Tegnap egy újságíró megkérdezett: Mi örvendezteti meg Önt leginkább az életében? Természetesen én mármost egész életemben ezzel a dologgal foglalkozom. A hétköznapi emberek dolgai között nincs semmim, aminek a legjobban örülnék; leginkább akkor vagyok boldog, amikor hallom, illetve látom, hogy a tanulók beszámolnak a tapasztalataikról. (taps) Egyik lépés sem könnyű a tanulók megemelkedésére, sok szenvedés kellett legyen elviselve. Ebben a társadalomban, amelyikben eluralkodnak a reális érdekek és az emberi világnak az érzelmei, elengedni a ragaszkodást és elérni azt, hogy ne kezeljék ugyanazon a módon a konfliktusokat, mint a hétköznapi emberek, ilyesmi nem megy egyszerűen beszéd által, és ez nagyon nehéz a gyakorlatban. Hogy megingathatatlanok maradjanak a világ érdekeitől, hogy mosolyogva nézzenek szembe dühvel és haraggal, hogy még a saját okok után kutassanak a konfliktusoknál, a hétköznapi emberek nem tudnak megtenni ilyesmit. A gyakorlatban ez nagyon fájdalmas a vizsgákon való túljutás közben.          

Ezért tudhatom meg én az összes megtett utatokat, ha a tapasztalat-beszámolóitokat olvasom vagy hallgatlak benneteket, amikor a tapasztalataitokról számoltok be. Minden egyes valakinek a művelési folyamata leírható egy könyvként; némely dolgokat tudtok, némely dolgokkal még nem vagytok tisztában és még nem tudjátok, ehhez még léteznek más tényezőkből származó okok. Miután eljutottatok a beteljesüléshez, látni fogjátok, hogy minden egyes valakinek a művelési folyamata egy olyan folyamat, amelyikben ti saját magatok hatalmas erényt építetek fel. Csupán ebben a pillanatban lehet látni, milyen nagyszerű egy élőlény. (taps) Hány ember tudta kiművelni magát a történelemben? Elenyészően kevés. Ti ismertek néhányat a korábbi művelők történeteiből, a mítoszokból és az elbeszélésekből, amelyek a történelemből lettek átadva. Olyan sok ember létezik a világban, miért nem tudják a legtöbben művelni magukat és miért nem tudja még több ember készre művelni magát? Mivel az emberek nem tudják levetni az emberi létet. Az emberek mindig emberi alapelvekkel mérnek meg mindent, bezárólag a modern emberek felismeréseivel a tudományban, azt a csodálatos dolgot, ami a művelési körben bukkant fel, vagy az embereknek a jámborságát a vallásokban való hitükben, az emberek ezt mind folyvást emberi mércékkel mérik meg, emberi látókörrel és abban a megszokott gondolkodásmódban, amelyet az életükben alakítottak ki az emberek, úgyhogy ők ezt sohasem tudják világosan megítélni. Az emberek egyre realistábbá váltak az érdekeikben és az emberek nem tudják elengedni az emberi létet, ezért csak egészen kevesen tudták kiművelni magukat a történelemben. Természetesen én ma a világegyetem igaz -ját magyaráztam el nektek, a -nak a mindenható oldala is megmutatkozott, azonkívül jelenleg szintén sok ember művelheti magát valóban, művelheti magát valóban is felfelé, így létezik csupán olyan sok Dáfá-tanítvány, így léteznek csupán olyan sokan, akik folyamatosan előrejutnak, így léteznek csupán olyan sokan, akik a jövőben elérnek a beteljesüléshez. (taps)   

Újságírók kérdeznek engem egyre, miért tanulja ezt olyan sok ember? Az ő szemükben ez túlságosan elképzelhetetlen. A világon sok ember, nemcsak újságírók, olvassa a Dáfá-könyveket egy olyan szemlélettel, hogy a „miért” után kutasson. Ha a kezébe veszi a „Zhuán Fálun”-t, még az után kutat, miért tanulja ezt olyan sok ember, mi létezik ebben tulajdonképpen? Következésképpen semmit sem látott az átlapozás ellenére sem. (nevetés) Mert egy ilyen érzület már önmagában egy óriási nagy akadály. Törekvés nélkül magától jön. Az emberi társadalomban bármiféle dolgok el lehetnek érve erőfeszítéseken és küzdelmeken keresztül, csak az olyan dolgok, amelyek túlmennek az emberi társadalmon, nem lehetnek elérve az emberek erőfeszítésein és küzdelmein keresztül. Egészen ellenkezőleg csupán akkor kaphatod meg a -alapelveket, ha te feladod azt a ragaszkodást, hogy kutass valami után, ami teljesen ellentétes az emberi ismeretekkel. Ezért sok ember szemlél mindent emberi felismerésekkel és sohasem tudja világosan átlátni. Miért jön olyan sok ember hozzánk tanulni? Mivel olyan sok ember látta a világegyetem -alapelveit, ilyen egyszerű ez. Miért nem láthatja viszont olyan sok ember a világegyetemnek a -alapelveit, az éppen egy ember megvilágosodási képességének a kérdése. Némely emberek mármost mindent az emberi nézeteikkel és az emberi ragaszkodásukkal mérnek fel. Némelyeknek viszont semmiféle nézetük sincs ennél és így láthatják a létezését, ők éppen láthatják a Fá-nak a természetét. (taps) Némelyek nem tudják feladni az életükben kialakított gondolatokat és egy olyan úton és módon szemlélik a Dáfá-t, ahogyan minden dolgot szemlélnek a gondolataikban levő nézetekkel. Mihelyt látnak valamit, azokkal a nézetekkel mérik meg, amelyek a hétköznapi emberek között lettek kialakítva. Most helyesek-e önmagukban a nézetei? Tévesek-e? Megfelelnek-e az igazságnak vagy sem? Saját maguk ténylegesen még csak el sem töprengenek ezen. Ez is egy ok, amely ahhoz vezet, hogy sok ember nem kaphatja meg a -t. A művelésen keresztül az utóbbi időben nagyon sok tanuló létezett, aki valóban és igazán erősen megemelkedett. Különösen a sokéves tanulók, ők mindannyian fel tudják ismerni a -t a -ban és rendelkeznek egy művelőnek a látókörével és a magatartásmódjával, amelyek valóban másképpen mutatkoznak meg, mint a hétköznapi embereknél. Ez valóban csodálatra méltó.          

A művelés közben némely tanulók újra és újra megkérdeznek, miért rendelkezem még a hétköznapi emberek olyan sok rossz gondolatával, amelyik még gyakran is kerül a napvilágra, ámbár már olyan hosszú időn át műveltem magam, némely gondolatok ráadásul eléggé rosszak. Ezt a kérdést már többször elmagyaráztam nektek, egy művelő számára nagyon nehéz, hogy valóban eltávolítsa az emberek ragaszkodását. De az nem jelenti azt, hogy te rosszul művelted magad, ha a művelés közben még ragaszkodásod van. Hogy ti érzitek, hogy saját magatoknak még ragaszkodásotok van, az önmagában egy a megemelkedés utáni jelenség. A ragaszkodás, amelyik egy művelőnél bukkan fel, az már a [ragaszkodás] lecsökkentése utáni jelenség. Néha nagyon rosszak a feljött gondolatok, ezek tudniillik éppen ilyen rosszak és korábban lettek kialakítva a hétköznapi emberek között, amikor az ember nem művelte magát. A hétköznapi emberek ilyenek, ezért a hétköznapi emberek között nem is veszi észre az ember, hogy rosszak. A művelésben való állandó emelkedéssel egyre kevesebben lesznek. De mielőtt teljesen el lettek távolítva, még mindig olyan rossznak tűnnek, ámbár egyre kevesebben lesznek. Ezért fedezik fel némely művelők a sokéves művelés ellenére, hogy még olyan rossz ragaszkodással rendelkeznek, pontosan ebben rejlik az ok.      

Azonkívül a művelők a múltban mind nem távolították el valóban a ragaszkodásukat és csak a rossz érzületeket és rossz gondolatokat nyomták el, illetve akadályozták. Csak a Dáfá-nak a művelődő tanítványai vannak azon, hogy őszintén eltávolítsanak minden ragaszkodást alapjától fogva, mert csak a Dáfá érheti el ezt.

Mivel a művelőknek a ragaszkodása és a rossz gondolataik folytonosan csökkentve vannak és egyre gyengébbek is lesznek a megjelenésükben, a viselkedésben való különbség egyre világosabb lesz a művelők és a hétköznapi emberek között. Művelőként: Amilyen magas a xinxing, olyan magas a művelési energiája. Mert művelő vagy, a művelés közben kevesebb lett a ragaszkodásod és a rossz gondolataid, te másképpen látod a dolgokat, mint a hétköznapi emberek, és a szellemi látóköröd megemelkedett, így a művelési energiád is megemelkedett. Ha a szellemi látókör nem emelkedett meg, a művelési energia sem mehet felfelé. Ezért az ember nem fektet olyan nagy hangsúlyt az erényre, mivel úgy gondolkodik, mint a hétköznapi emberek, például magas művelési energiával és természetfeletti képességekkel újra rosszat tehetne az ember. Ha ez így lenne, úgy a művelő számára önmagában szintén igazán mindegy lenne, hogy fektet-e hangsúlyt az erényre vagy sem. Az nincs úgy! Anélkül hogy az erényre fektess hangsúlyt, egyáltalán nem művelheted magad felfelé. Én azt a kérdést is szóba hoztam, hogy az anyag és a szellem egyazon természetű. A világegyetemben levő minden anyag a világegyetemnek a -alapelvei, a Zhen Shan Ren által lett megteremtve. Minden alapanyag, az életnek az összes tényezője a Zhen Shan Ren tulajdonságok által lett képezve és te nem juthatsz felfelé, ha nem felelsz meg nekik. Szellem és anyag egyazon természetűek. Ma nem szeretnék túl sokat beszélni, mert a -konferencia csak egy napot tart és sok ember akar előadni. Úgy cselekedjünk a szokásos módon, délelőtt ti előadtok, és azok, akik nem adtak elő, délután folytatják. A maradék időben aztán megválaszolom a kérdéseiteket a művelésről, akkor nyújthattok be cédulákat, most csak ennyit beszélek. (taps)    

 

*          *          *          *          *

Egész délelőtt, valamint a délután egy részén a tanulók beszámoltak a tapasztalataikról és a beszédeik nagyon jók voltak. Ezenkívül némely tanulóknak magas felismeréseik vannak a -ról, az nagyon jó. Ez azt jelenti, hogy a -konferenciánk teljesítette a célját. A tapasztalat-beszámolókon és a tanulók egymás közti tapasztalatcseréjén keresztül még több ember találhatta meg a gyengeségeit és a lemaradást a saját művelésében. Megnézik, hogyan művelték magukat a többiek és hogyan zárkózhatnánk fel mi saját magunk. Tényleg egy ilyen rendeltetéssel kell bírjon és a személyes művelést nem kellene egy formalitássá lecsökkenteni, hanem ez valóban be kellene tölthesse azt a rendeltetését, hogy a tanulók megemelkedjenek. Úgy találom, ez a -konferencia egészen jó, és a következőkben arra használom az időt ezen a délutánon, hogy megválaszoljam a kérdéseiteket.     

Kérdés: Úgy, mint én, sok ember nem tudja, hogy nekünk szabad-e úgy végeznünk a gyakorlatokat, hogy a második és az ötödik kivételével olyan gyakran végezzük azokat, ahogyan megy. Lehet kilencszer végezni őket?

Mester: Gondolom, nem probléma. Különleges esetekben végezzétek többször őket, ha van rá időtök, és végezzétek kevesebbet, ha nincs rá időtök. De normális módon a gyakorlatok számára előírt gyakoriságnak megfelelően kellene végezzétek őket, úgy ahogyan ez most a gyakorlatoknál van megkövetelve, elvileg az már elegendő, avégett hogy a művelésed biztosítva legyen. Különösen a közös gyakorlatoknál kell ez feltétlenül egységes legyen. Természetesen a művelésnél az biztosan még jobb, ha van rá időd, hogy valamivel többet gyakorolj. Főképpen az van figyelembe véve, hogy a Dáfá-nak a mai művelése azon az úton és módon megy végbe, hogy az ember a hétköznapi emberek társadalmában műveli magát. A művelésetek a hétköznapi emberek társadalmának a formájába kell legyen beágyazva. Ezért az befolyásolná a munkát, illetve a tanulást, ha a gyakorlatoknak egy nagyobb gyakorisága lenne megkövetelve, úgyhogy az arány nem stimmelhetne többé. Hogy lehetővé tegyem, hogy a művelés betöltse a célját, ezt a pontot már teljes egészében figyelembe vettem. Ameddig ti a megkövetelt gyakoriság szerint gyakoroltok, betöltheti a célját. Mindazonáltal nem tesz semmit, ha többet gyakorolsz. Mert én elmagyaráztam, hogy az is megy, ha keveset gyakorolsz abban az esetben, ha tényleg nagyon kevés időd van, és később alkalomadtán bepótolod a gyakorlatokat. A gyakorlatoknál megfelelően beoszthatod az időt, de a xinxing emelésénél és a -tanulásnál semmi esetre sem szabad hanyagnak lenned. Ha nincs is ideje az embernek, meg kell találja az időt arra, hogy olvasson. Erre a pontra feltétlenül ügyelnetek kell.          

Kérdés: Más szavakkal, az öt gyakorlatnál, hányszor kell végezni mindenkor mindegyik gyakorlatot?

Mester: Elegendő, ha a szerint végzed őket, amit a könyvben megköveteltem. Ha van időd, többet is csinálhatsz. A követelmények teljesítve lesznek, ameddig te a kazettákon levő idő szerint végzed azokat.

Kérdés: Ön azt mondta a -konferencián Kanadában, egy anyának a gyermeke iránti szeretete nem szabad egy művelő ragaszkodásává váljon. Köszönöm Önnek, nevezetesen pontosan én vagyok ez az anya. Megvettem a „Fálun Gong” könyvet és a fiamnak ajándékoztam.

Mester: Egy anya szereti a fiát. Az anyáknak a szeretete nem szabad hiányozzon az embervilágban. De művelőként az még jobb lenne, ha mi ezt a szeretetet valami még szentségesebbé és még nagyobbá változtathatnánk át, avégett hogy még több ember érzékelhesse a könyörületességet, avégett hogy minden gyermek érezhesse a Dáfá-tanulók könyörületességét, úgyhogy a szívünk olyan tágas legyen, hogy minden emberhez könyörületesek legyünk. Egyidejűleg a művelésben nektek ügyelnetek kell egy pontra, nevezetesen a hétköznapi emberek közti művelésnél levő Dáfá-tanítványok jól kell kezeljék a viszonyt a családhoz, a rokonokhoz és a barátokhoz. Legyetek jóságosak, legyetek könyörületesek, az nem megy, hogy szándékosan hidegek legyetek másokhoz, úgy az nem helyes. Az teljesen más, hogy egy művelő tényleg levetheti-e az érzelmi köteléknek a ragaszkodását vagy hogy ti ezt saját magatok feltétlenül így akarjátok csinálni. Ezért a megemelkedés tartalmazza azokat a különböző állapotokat, amelyek egy fokozatos folyamatban napvilágra kerülnek. A művelési folyamat közben neked szabad szeretetteljesen törődnöd a gyermekeiddel vagy a szüleiddel, az nem hibás, egy művelő számára szintén nem hibás. A döntő az, hogy ne ragaszkodjon túl nagyon ehhez. Mert egy művelő leginkább a ragaszkodástól tart, mert mindegyik kötél, ami megköt téged, nem hagy elmenni.      

Kérdés: Ez a szép föld jelenleg nagyon tönkre van téve az emberek erőszakos tettein és az ipari szennyezéseken keresztül. 1.) Milyen sokáig mehet ez még tovább ezzel a törékeny és érzékeny földdel?

Mester: Pillanatnyilag jobb, ha nem beszélek ilyen dolgokról. Még ha el is magyaráztam volna az igazi helyzetet, az emberek pillanatnyilag nem is hinnék el. Ami bennünket művelőket illet, nektek nem szükséges azzal törődnötök, milyen hosszan tarthat a föld. Mert bármilyen hosszan is tartson, semmi köze sincs a személyes művelésedhez. Mert te felül fogod múlni a hétköznapi embert, teljes egészében egy természetfeletti embernek az állapotába fogsz jutni. Az igazhoz és az eredethez való visszatérés közben és a művelés közben már fokozatosan eltávolodsz a hétköznapi emberek állapotától, így semmiféle mennyei katasztrófának, illetve emberi szerencsétlenségnek sincs valami köze hozzád. Ezért jobb, ha nem törődsz ezzel.

2.) A Fálun Dáfá művelőjeként a könyörületességem talán a földre, valamint minden teremtményre is át kellene legyen ruházva?

Mester: A művelők könyörületességének tág jelentése van. Nekünk szabad könyörületesnek lennünk minden élőlényhez, mivel minden élőlény szenvedésben található. De nekünk semmi esetre sem szabad egyenrangúan kezelni az állatokat az emberekkel. Hogyan jön hát ez? Én egy valós helyzetet mondok el nektek, nevezetesen a gyarapodás (bőség) a földön az emberiség számára lett teremtve. Minden teremtmény, bezárólag a növényekkel és az állatokkal, az emberekért létezik, ezért nem szabad azokat egy sorba helyezni az emberekkel. A könyörületesség és a gondoskodás a többi teremtményről semmi esetre sem szabad felülmúlja az emberek gondoskodását az emberekről. Neked szabad ezt úgy látnod, hogy minden lény szenvedéssel teli és szabad könyörületesnek lenned hozzájuk, de semmi esetre sem szabad egy sorba helyezned mindannyiójukat.   

Kérdés: A föld saját maga fogja megvédeni magát olyan módszereken keresztül, mint betegségek, vulkánkitörések és más természeti katasztrófák?

Mester: A földön semmi sem létezik véletlenül, és egy dolog sem véletlen, ami a földön történik, és megvan az oka. Mindazonáltal ez nem olyan, mint a te felismerésed, hanem az istenségek azok, akik megvédik ennek a szintnek a -alapelveit és az élőlényeit. A természeti katasztrófák, a betegségek és más dolgok emberi okokra vezethetők vissza, vagyis arra vezethetők vissza, hogy az emberiség karmája naggyá vált. Ha az emberek szíve nagyon rosszá vált, akkor a föld terméketlen lesz, a víz szűkös és a természeti katasztrófák, mint a vulkánkitörések és a földrengések, halmozódni fognak. Mert ez mind az emberekért van teremtve, és minden jó lesz, ha az emberek jók, és minden rossz, ha az emberek rosszak.    

Kérdés: Hogyan lehetnek az emberek jobb lakosai a földnek?

Mester: Az erkölcsöt megemelni. Ha az emberiség meg tudná emelni az erkölcsét a legjobb állapotába, gondolom, ez biztosan lecsökkenthetné a természeti katasztrófákat és mindenféle az emberiség számára fenyegető betegséget, bezárólag a háborúkkal. Ha az emberi erkölcs nem lehetne megemelve, akkor ez mind megtörténhetne. Valójában éppenséggel már semmi sem jó, mivel az emberszívek többé nincsenek rendben. Épp elmagyaráztam nektek egyvalamit, azt mondtam, hogy ez a föld embereknek van megteremtve és embereknek felépítve. Ha ez aztán nem stimmel többé az emberekkel, úgy ez ennek megfelelően a többi dologgal sem stimmel többé.     

Kérdés: Én többször láttam vagy hallottam különös dolgokat, amelyekről tudom, hogy korábban egyszer mind megtörténtek. De nem tudok emlékezni a részletekre. Másfelől százszázalékos pontosan tudom, hogy amit láttam vagy hallottam, korábban már láttam vagy hallottam. De nem tudom észben tartani, amíg újra megtörténnek. Mi az ok erre?

Mester: Ez az érzékelésnek egyfajta képessége, Az ember érzékelt néhány dolgot a múltból vagy a jövőből. A világegyetemnek a szerkezetében pontosan létezik különböző idők létezése és különböző dimenziók létezése. Ezt a kérdést már szóba hoztuk a „Fálun Gong”-ban és a „Zhuán Fálun”-ban. Másfelől a mi dimenziónkban minden molekulákból áll, a levegő, a vas, bezárólag ezzel a mikrofonnal, bezárólag az embereknek a testével és az embereknek a szemével. Ebből az okból kifolyólag az, amit az emberek látnak, mármost az a világ, amelyik molekulákból áll. És a molekulák nem az egyetlen részecskék a világegyetemben. Ezek még mikroszkopikusabb részecskékből állnak. A molekulák alakíthatják ki ezt a környezetet az emberiség létezésére, amelyet mi emberek most látunk. És azt a világot, amelyik még kisebb részecskékből van kialakítva, mint a molekuláknak azok a részecskéi, amelyeket az emberiség láthat, aztán már nem láthatja az embereknek a szeme. Az emberek akkor ilyen szemmel kell rendelkezzenek, ilyen szemmel, amelyik szintúgy ilyen mikroszkopikus részecskékből áll, és csupán így tudják látni ezt a szintet. Az ok arra, hogy ezt egy művelő láthatja, abban rejlik, mivel a még mikroszkopikusabb szemek fel lettek nyitva a művelésben. Valójában a mikroszkopikus részecskék is a még mikroszkopikusabb részecskékből lettek képezve. Így a részecskék mindegyik rétegénél szintén léteznek a szemek létezésének a formái. Egy művelő tehát ezeket a szemeket működteti, összeköti őket az itteni emberi oldallal, így láthatod te ezt. Ezzel egy másik perspektívából magyaráztam el az égi szemet.    

Kérdés: Én egy beszédet tartottam a -konferencián Torontóban. Sokan akarják megkapni a tapasztalat-beszámolóimat. Úgy vélik, hogy ezek jók volnának a -terjesztésre a nyugati embereknek. Szabad szétosztanom a tapasztalat-beszámolóimat?

Mester: Ha a tanulóink ezzel célzottan a -t akarják terjeszteni, az megengedett, ha nekik adtad, akkor egyszerűen nekik adtad. De ha használtátok, aztán nem szabad azt a tanuláshoz vagy a továbbadáshoz és a megtekintéshez való dologként vennetek. Nem szabad befolyásolnia a -t és nem szabad legyen célzottan terjesztve. Ha speciális esetekben a -terjesztésre lenne szükség rá, akkor egyszerűen ki lehet osztani, az valami más.   

Kérdés: Sok területről kapunk állandóan szívélyes üdvözleteket Li tanárnak. Mivel túl sok cédula van, összeírtuk itt azokat, amint következik: Az üdvözletek a szárazföldi Kínából a következő területeket tartalmazzák: Liaoning tartomány Huludao városa, Weihai, Shenyang, Guangzhou, Kunming, Zhengzhou, Chongqing, Ningbo, Panjing, Baoding, Shiyan, Nanjing, Haerbin, Tianjin, Yinkou Liaoningból, Pingdingshan, Zhongshan Guangdongból, Qinhuangdao, Shijiazhuang, Peking (Beijing), Yantai, Xiangtan. Ők mindannyian nagyon hiányolják a Mestert és kérik a Mestert, hogy ne aggódjon. Egészen mindegy, milyen nagy zavarásokba és megpróbáltatásokba is kellene ütközzenek, semmi sem hozhatja ingadozásba az akaratukat és a bizalmukat, hogy elszántan műveljék a Dáfá-t. Egy illedelmes protokollt fognak nyújtani a Mesternek [Át fognak menni a teszten a Mester elégedettségére]. (taps) Tanítványok Washington D. C.-ből, Michiganből, Houstonból, Floridából, a kaliforniai Kolumbánból [Woodlandból], az USA-beli Chicagóból, Szingapúrból, Kanadából, Torontóból és Indonéziából nyilvánítják ki legmagasabb tiszteletüket a Mesternek.      

Mester: Köszönöm nektek. (taps)

Kérdés: Mindannyian kijelentik, hogy elszántan művelik a Dáfá-t, hogy bátran és erőteljesen haladnak előre folytonosan a beteljesülésig.  

Mester: A tanulóknak a viselkedése nagyon jó. Nekik lehet egy ilyenfajta felismerésük a Dáfá-ról, ez valójában a Dáfá-ról való mélyreható megértéseiket jelenti a művelés közben, valamint magáról a művelésről való mélyreható felismeréseiket. Csupán így érhetik el azt.

Kérdés: Mester, amikor Jézus a keresztre lett szegezve, hol voltak hát akkor a tanítványai? Kérem a Mestert, hogy továbbítsa az embereknek a világon, valamint az égi embereknek, hogy mi Dáfá-tanítványok semmi esetre sem hagyunk előfordulni ilyen dolgokat.

Mester: (Viharos taps) Köszönöm nektek! Művelők nem hagyják megindítani magukat a hétköznapi emberek gondolataitól. Ti művelők vagytok. Köszönöm nektek a szíveteket a Dáfá-ért és a Mesterért, ezzel tökéletesen tisztában vagyok.

Kérdés: Minél rosszabbul érzem magam tanítványként a testi karmalebontásoknál, annál szomorúbban érzékelem ezt az Ön számára. Mennyit viselt el a Mester megint?

Mester: Ámde viszont ne gondoljatok túl sokat a Mesterre, ne gondoljatok ilyen dolgokra.

Kérdés: Egy agyvérzésben megbetegedett személy miatt Ön egy csésze mérget kellett igyon. Mi van akkor egy rákbeteggel? Mi van egy olyannal, aki a halálbüntetéstől lett megszabadítva? Több mint száz millió tanítványnál, mennyit kell Ön elviseljen?

Mester: Én mondom nektek, mivel ti jelenlevők mindannyian művelők vagytok, ti érzékelhetitek a Mester néhány állapotát. Valójában az én dolgaim nem lehetnek könnyen elmagyarázva és azonkívül érzésem szerint egyre kevésbé lehetnek elmagyarázva a hétköznapi emberek társadalmában. Az emberek egyre kevésbé tudják elfogadni. Az emberek nem is tudják ezt többé megérteni. A jövőben ti majd mindent tudhattok, mihelyt a beteljesüléshez juttok, abban a pillanatban fel fogod fedezni a saját nagyszerűségedet és meg fogod állapítani, hogy a Mester értetek volt ott. (taps) 

Kérdés: Meg tudom érteni a Dáfá helyzetét Kínában, és ez mindegyik művelő tanítvány számára egy nagy vizsga a beteljesüléshez vezető úton. De a Kínán kívüli tanítványok még mindig kényelmesen művelik magukat egy nyomás nélküli helyzetben. Hogyan juthatunk el mi a beteljesüléshez?

Mester: Nem szabad ezt a kérdést így szemlélni. A Dáfá-tanítványok egy egész és Kínán kívül Kínán kívüli körülmények léteznek. Gondoljátok csak át, némelyek számára a tanulóink közül az ennivaló már egy probléma és ő még elszántan műveli a Dáfá-t. Még ha semmije sem lenne enni, nem adná fel. Mindegyik tanuló, aki Kínából az USA-ba jött – hányan közülük tudták csupán az étteremben való munkákon keresztül vagy még nagyon alantas munkákon keresztül a víz fölött tartani magukat? Néha, amikor az ember egy egészen nagy megpróbáltatással van szembesítve, amelyik ráadásul a kilátásodat és a jövődet befolyásolja, a szíved mozdulatlan tud maradni, úgy akkor az is elég. Nem mindenki kell ugyanazzal a problémával találkozzon. Valójában azt gondolom, ez az egészen nagy nehézség nem irányul teljesen a tanulóra saját magára, hanem az egész Dáfá-ra irányul. Az ilyen nehézségeknek a tekintetében becsületesen járhatni az utat, az rendkívül döntő. A -nak a nagyszerűsége kifejezésre juttathatja a művelők nagyszerűségét, mert annak az elpusztíthatatlan gyémántszilárdságnak a számára, amelyet a Dáfá mutat a világi szinten, a Dáfá-ban levő mindegyik tag egy döntő szerepet játszik. Sok démoni nehézségnél, ahogyan láttam, ti mindannyian átjutottatok és a Dáfá átment a vizsgákon. (taps)      

Kérdés: Némely tanítványok visszatérnek Kínába, hogy tájékoztassák a hatóságokat.

Mester: Nem kellene egyedülálló személyként tegyük ezeket a dolgokat. Valójában azt gondolom, hogy a kínai kormány már jól tájékozott a helyzetünkről. Ők tökéletesen tudják, hogy ezek az emberek jó emberek. Hogyan kezelnek bennünket a jövőben, úgy én és ti is a megfigyelésnél vagyunk, így van ez.

Kérdés: Azoknál a tanítványoknál, akik Dáfá-munkát végeznek, némelyek nagyon elfoglaltak, úgyhogy nekik kevés idejük van a -tanulásra és a gyakorlatokra és szintén nehezen juthatnak nyugalomba. Hogyan lássuk mi ezt a helyzetet?

Mester: Egészen mindegy, milyen elfoglaltak is vagytok, még ha a Dáfá-munkát is végzitek, ti is az első helyre kell helyezzétek a -tanulást. Csak úgy megy ez. A tanulóknak, mindenkinek megvan a munkája, a családi dolgai, a társadalomban levő dolgai, mindenkinek kell még a -t tanulnia és a gyakorlatokat végeznie, ez tényleg nehéz. Hogy ez nehéz, talán éppen azt jelenti, hogy hatalmas erényt épít fel az egy megvilágosult irányába vezető úton. Ezenfelül még elmagyarázok valamit, szinte mindegyik Dáfá-tanítványnak ez nem könnyű a -megkapás kezdetén. Senki sem őrködik az ajtó előtt, hogy megakadályozza, hogy bejöjj. Ez gyakran a xinxing vizsgáinak a formájában mutatkozik meg, hogy lássuk, hogyan mozdul meg a szíved, hogy annál a kérdésnél, hogy megkaphatod-e a -t vagy sem, lássuk, hogyan mozdul meg a szíved és hogyan viselkedsz. Némelyek éppen itt juthatnak át. Sok tanuló tudja, amikor én korábban szemináriumokat tartottam Kínában, még csak száz méter távolságra sem attól garantáltan létezett egy hamis csigong-mester, aki az ő tanfolyamát tartotta, mihelyt elkezdtem az én tanfolyamomat. A gonosz akadályozza az embereket, hogy megkapják az egyenes -t és ezzel úgy véli, hogy úgymond levizsgáztatja azokat, hogy lássa, melyik ajtón mész be te. Gyakran van ez így. Amikor Sákjamuni a Dharmát terjesztette az ő idejében, akkoriban, mint tudjátok, sok-sok elhajlott és ferde út szabotálta azt. Ezen szabotázsok közben tehát csak azt lehet figyelemmel kísérni, melyik iskolát akarod választani. Ez akkor csak a te saját döntéseden múlhat. Amikor Lao-ce terjesztette a -ját, mesterek és iskolák százainak a különböző tanításai bukkantak fel. Így ez csak azon múlhatott, melyik ajtón lépsz be. Mindegy, melyik korban, ez garantáltan így van, ameddig valaki az egyenes Fá-t terjeszti. Ha csak a művelésről van szó, ezt szabad így elrendezni. De a mai -helyreigazítás számára az ilyen elrendezések nos éppen a -helyreigazítás szabotázsa és nem szabad legyenek elismerve. Teljes egészében el vannak utasítva.           

Kérdés: Én úgy vélem, sok nyílt levél, amelyet a Kínában élő tanítványok írtak, nyilvánosságra kellene legyen hozva a nyugati országokban megjelenő kínai nyelvű újságokban. De némely tanulók úgy találják, hogy ezek túl magasak és túl politikaiak. Hogyan lássuk mi ezt?

Mester: Ezeket a dolgokat a helyi illetékesek kell megítéljék. Ne avatkozzatok bele a politikába. Mások így kezelnek bennünket, de mi nem szabad ugyanúgy cselekedjünk, mint a többiek. Egészen mindegy, milyen helyzetben, mi nem avatkozunk be a politikába.

Kérdés: A mikroszkopikustól a makroszkopikus részecskékké való kialakítási szerkezet tekintetében az emberi testnek a molekulái sem a legkisebbek, sem a legnagyobbak. Hogyan lehet megérteni azt a -alapelvet, hogy az emberi társadalom a -nak a legalacsonyabb szinten való megtestesülése?

Mester: Ez egészen egyszerű. Ennek a világegyetemnek a központja biztosan nem lehet a legnagyobb dolog. A legnagyobb dolog akkor a világegyetemnek a külső héja lenne. Ezért a világegyetemnek a központja pontosan a középső részecske a nagy és a kicsi részecskék között, a legmikroszkopikusabb részecskéktől az egész világegyetem külső héja részecskéinek a legnagyobb rétegéig. Ezért a közepe ez az összes részecskének és lehet csupán ennek a világegyetemnek a központi helye. Az emberi test is a részecskéknek ebből a rétegéből áll.     

Kérdés: Némely tanítványok nagyon sok időt használnak el arra, hogy saját véleményekről beszélgessenek az interneten a buddhista vallás néhány laikus hívőjével és megválaszolják a kérdéseiket, abban a reményben, hogy ezáltal megkaphatják a -t. Működik az ilyesmi?   

Mester: Gondolom, ez nem nagy probléma. De minden esetre ezt úgy kell kezelni, hogy ne vitatkozzunk másokkal. A buddhák azokat váltják meg, akik sorskapcsolattal rendelkeznek. Ha ő nem akarja bírni ezt, nem is lehet semmit sem tenni. Ti is csak a -alapelveket magyarázhatjátok el neki és a lelkére beszélhettek. Nem kellene vitatkozzatok velük. Még ha szitkozódnak is, a tanulók nem is kellene ugyanazt csinálják, mint ők. Ő egy ember. Ha egy szerzetes nem jóravaló -t kap meg, ő is egy hétköznapi ember.   

Kérdés: Mivel mi reméljük, hogy a buddhista vallásnak a laikus hívői megkaphatják a -t, a tanítványoknak kevesebb idejük van az olvasásra és a gyakorlatokra. Ez a démonoknak vagy a karmának egy zavarása?

Mester: Lehet, hogy a nyereség akkor nem takarja a veszteséget. Másokat hagyni, hogy megkapják a -t, az egy jó dolog. Ha ti már elvégeztétek a gyakorlatokat, és egy szünetet tartotok az olvasásnál és megnéztek valamit az interneten, az már elmegy. Ha viszont ti egyedül ilyesmi miatt befolyásoljátok a műveléseteket, akkor a veszteség nagyobb, mint a nyereség. Akkor ne tegyétek ezt.

Kérdés: A taoista rendszerben súlypontszerűen „Őszinteség”-et művelnek, és a buddhista rendszerben súlypontszerűen „Könyörületesség”-et művelnek. Léteznek iskolák, amelyekben súlypontszerűen „Elnézés”-t művelnek?

Mester: A szenvedés hozzájárulhat egyfajta karmacsökkentéshez. De sok szenvedés elviselésén keresztül nincs feltétlenül sok karma leépítve. Mert ha valaki anélkül épít le karmát, hogy művelné magát, egészen nehezen lehet sok karma leépítve. Nem tud sokat elviselni. Korábban, Sákjamuninak az idejében, már léteztek azok, akik szándékosan fájdalmasan művelték magukat, szándékosan viseltek el szenvedéseket. Minden időben léteztek ilyen emberek. Szándékosan fagyoskodtak jégben és hóban, korbáccsal ütötték magukat, vagy saját maguk sebezték meg magukat egy késsel stb. Egy ilyenfajta művelés mindig is egy kis útként, illetve nem egy igaz útként van megnézve. Anélkül hogy megkapták volna az igaz -t és a nagy Utat, véleményem szerint végső soron ők mindannyian nem érhetnek el egy helyes gyümölcsöt sem. Ezért nagyon nehezen is művelheti ki magát a három világkörből. Könnyen kialakulhat még egy további ragaszkodás is, nevezetesen, hogy ő a karmatörlesztés céljából szeretne karmát törleszteni.       

Kérdés: Tanítványként én szilárdan hiszek a Dáfá-ban. A feleségem egy hétköznapi ember és ragaszkodik ahhoz, hogy el akarja hajtani a gyereket. Számomra tanítványként ez nagyon nehéz?

Mester: Ma bizony valóban túl sok ilyen bonyolult dolog létezik. Te csak a lelkére beszélhetsz, hogy ne csinálja azt, mivel a magzatelhajtás persze egy bűncselekmény az emberek számára. Tudjátok, mindegyik tárgynak, mihelyt létrejött, már van egy élete, a gépeknek és a gyárakból származó termékeknek is. Mihelyt egy dolog elő lett állítva, mihelyt a termék megjelent, a másik dimenziókban is létrejött egy intelligens lény. Ezért minden élő. A baba a terhesség alatt, világosan megmondva, pontosan egy ember. Ha el lett hajtva, az pontosan ölést jelent, embert ölni. Az emberek úgy gondolták, hogy az nem jelentene sokat, ha te elhajtod, mivel még a hasban van és nem született meg. A mai emberek így szemlélik ezt az elfajult nézeteikkel. Az istenségek és minden magas élőlény, amelyik felülmúlja a hétköznapi embereket, ők mind nem így látják ezt. Ti mindannyian tudjátok, hogy egy élőlény újra kell szülessen a reinkarnációban, az újraszületés után az élőlénye belép a világi élőlényeknek a körforgásába. [Ahogy ti mind tudjátok, amikor egy élet reinkarnálódik, neki meg kell találnia egy méhet. Miután bejut egy méhbe, az élete belép a reinkarnáció ciklusába az emberi világban.] Istenségek szervezték már meg a jövőjét. De mielőtt egyáltalán megszületett volna, már megölték, és gondoljátok csak át, hová megy akkor el? Nagyon valószínűen néhány évtizedet kell várjon az életének az elrendezett végéig. Mivel egy ember talán csupán 70 vagy 80 év múlva kellene meghaljon, csupán akkor juthat újólag a reinkarnációnak a második fordulójába. Csupán abban az időben léteznek olyan istenségek, akik törődnek vele. Olyan kicsi és te nemcsak megölöd őt, hanem még egy rendkívül fájdalmas helyzetbe is teszed, és neki viszont egy olyan fiatal élete van, rendkívül szánalomra méltó! Nem igaz?              

Kérdés: A „Zhuán Fálun” 117. oldalán arról beszél, „ez az utolsó alkalom, hogy az ortodox -t a végének az idején terjesztjük [ez az utolsó alkalom, hogy a Végső-Dharma Idejében az igaz -t terjesztjük].” Mester, lehet ezt úgy érteni, hogy a történelemnek a jövőjében többé nem lesz egy ilyen nagy terjesztve?

Mester: Ehhez elsőként elmagyarázom, mi a -vég ideje. Elmesélem nektek, mit jelent a -vég ideje. Némely hétköznapi emberek, mint például az újságírók, úgy tesznek a nyilvánosság előtt, mintha megértették volna ezt, ámbár nem értették meg. Mihelyt hallja, hogy a -vég idejéről beszélnek, azt mondja, az nem jó, hogy a Fálun Gong a világvégéről beszél. Egyáltalán nem fogja fel, mire van gondolva. A -vég ideje kifejezésről Sákjamuni buddha beszélt. Mit jelent hát az? Sákjamuni azt mondta: „abban az időben, amelyikben én a világban tartózkodom, és abban az ötszáz évben, miután én nem vagyok többé a világban, az emberek művelhetik magukat az én -m szerint és meg lehetnek váltva; ötszáz évvel később az a , amelyet én terjesztettem, eléri a -vég idejét. A -vég azt jelenti, hogy ez a már elérte a végét és eljutott abba az időbe, amelyikben a nincs többé rendben.” Ez a jelentése. Ez azt jelenti, hogy többé nem lehetséges ezzel a -val megváltani az embereket. -vég, hogyan válthat meg a -vég embereket? Ez nevezetesen a -nak az a végső szakasza, amelyet ő magyarázott el, és ennek egyáltalán nincs összefüggése a világegyetem katasztrófáival. Azonkívül most a -vég idejének a -vég ideje van. Sákjamuni több mint 2500 éve már nem tartózkodik a világban, ez már a négyszeres idő azon túl, még a -végnek a -vége sem létezik többé. De az emberek végül persze mindig tisztelettel és hittel rendelkeznek a Buddha iránt és még megőrzik a buddhista vallásnak a formáit, de nehezen tudják kiművelni magukat. Talán a jövőben sohasem létezik többé a kozmikus nagy terjesztésének ez a dolga és talán nem fogok újra eljönni.        

Kérdés: Mester, azoknak, akik a művelési időnek a vége előtt kapták meg a -t, van esélyük, hogy eljussanak a beteljesüléshez?

Mester: Erről beszélni most valamelyest túl korai. A Dáfá-nak a mai művelő tanítványai nem ugyanolyanok, mint a jövendő művelők. Most a van helyreigazítva, és ti egy rész vagytok abból, amelyik a Fá-helyreigazításnak a legalacsonyabb szintjén kapja meg a -t és ugyanakkor részt vesz abban, hogy harmonizálja a Dáfá-t a világban. Más szavakkal a ti mostani művelésetek összefügg a -helyreigazításnak az összes dolgával és pontosan ebben rejlik a valódi legnagyszerűbb dolog. Segíthetni a Mesternek és igazolhatni a -t a világon, ez igazán a legnagyszerűbb. Ebből az okból kifolyólag a -nak a megkapása általatok aztán nem olyan kemény és nem olyan nehéz, mint a -nak a megkapása más műveléseknél a történelemben. Azonkívül rendkívül csodálatra méltó stabilan tarthatni a szívet és stabilizálhatni a Dáfá-t a jövőben. Nemcsak a te xinxingedről van szó önmagában, hanem egyidejűleg a számára is tettél egy hozzájárulást. Ez a valóban nagyszerű dolog. Az embereknek a művelése a jövőben aztán nem ilyen. Ő csak egy művelő és csak a személyes műveléséről van szó. Az biztos, a művelésnél az emberek a jövőben szintén az énáltalam terjesztett segítségével fogják művelni magukat. Ezért sok ember lesz megváltva. A jövőben ez szintén így lesz, ami azonban egy történelmi időközre lesz korlátozva. Még később aztán a nem lesz többé hátrahagyva az embereknek. Ez a nem szabad legyen hátrahagyva kultúraként az embereknek a jövőben, az abszolút nem kivitelezhető.          

Kérdés: A tathágata-buddhának a mennyországa a xuanguanjából lett kifejlesztve, vagy saját maga által lett megteremtve?

Mester: Mit jelent tathágata? A tathágatának a tulajdonképpeni jelentése nevezetesen az, az emberi világba jöttnek lenni, hogy elhozza a kívánság szerinti -alapelveket, ő jön és elhozza a harmonizáló, elpusztíthatatlan, kívánság szerinti igaz -alapelveket. Így lehet ezt lefordítani, mert ez nem kínai, hanem ószanszkrit. A mennyben a tathágaták -királyokként vannak megjelölve. A tathágaták mindannyian rendelkeznek a saját mennyországaikkal és ezért kell a saját mennyországát igazgatnia. És az igazgatásánál teljes egészében arról van szó, hogy jósággal és könyörületességgel kezeljen minden élőlényt, de nem az embereknek az adminisztrációs módszereivel, az nincs úgy. Honnan jött akkor a világa? Két fő állapot létezik, egyfelől ő egy olyan élőlény, mint a legtöbb buddha, tao, istenség, valamint minden élőlény, amelyik pontosan azon a szinten jött létre. Másfelől ez a hatalmas erényével egyidejűleg lett felépítve általa a művelési folyamat közben. Hogy konkrétak legyünk, ez tartalmaz egy részt abból, amit a kezdeti művelésben a xuanguan művelési formájával művelt ki az ember. Ha az istenségeknek és a buddháknak az állapotai emberi szavakkal vannak kifejezve, akkor az nem nagyon szép. A művelésnek a folyamata közben te megjelölheted ezt xuanguanként. Ha az már egy ténnyé vált, hogy a nagyszerű buddha a beteljesüléshez művelte magát és a világával egyidejűleg lett befejezve (beteljesítve), neked nem szabad többé ezen a módon összehasonlítanod, mert ez akkor tiszteletlen lenne. Neki minden nagyszerű dolga már a buddha és a buddha-világ ünnepélyességének és nagyszerűségének a megtestesülése.    

Kérdés: Miután elolvastuk a Mester „Néhány gondolat tőlem [Néhány gondolatom]” című jingwenét, némely tanulók nagyon nehéznek érzik magukat a szívükben és mindenhová leveleket küldenek, hogy megakadályozzák, hogy ez a dolog megtörténhessen.

Mester: A kiadatásnak a kérdéséről már mondott valamit a kínai kormány, hogy ez egy pletyka lenne. Mindegy, ki gyártotta ezt a pletykát, mindenesetre egy pletykáról beszélnek, ez tehát azt jelenti, hogy ez a dolog nem létezik. Ez a dolog nem létezik, de biztosan megvan az eredete. Tudom, hogy ez nem a kínai kormányt képviseli, talán viszont azok tették, akik más szándékokat táplálnak és a Fálun Gong-on keresztül szeretnének felemelkedni, tehát azok, akik szeretnék szembe állítani a Fálun Gong-ot és a kínai kormányt.

Kérdés: A Kínában röviddel ezelőtt történt dolognál, azon kívül, hogy levizsgáztassák a Kínában élő tanítványokat, hogy eljuthatnak-e a beteljesüléshez, nem léteznek netalán a szabotázsok olyan tényezői is, amelyek magára a Dáfá-ra vannak irányozva?

Mester: Ti mindannyian ne törődjetek többé ezzel a dologgal. Ha a kínai kormány már elfogadta a 27-es cikkelyt, hagyjuk az elmúlt dolgokat pontosan elmúltnak lenni. Tulajdonképpen mi mindannyian pontosan művelők vagyunk, akik nem ragaszkodnak a hétköznapi emberek dolgaihoz. Amit hétköznapi emberek tettek, mindegy, hogy helyes-e vagy hibás, mi mindannyian nem vesszük a szívünkre, mintha egyáltalán semmi sem történt volna. De ami azt illeti, hogyan kezelnek ők bennünket, az akkor az ő dolguk, ti pontosan csak a műveléssel törődjetek. Mesterként én is azon vagyok, hogy figyelemmel kísérjem ezt. Most ne is beszéljetek többé ilyen dolgokról. De ha a szárazföldi Kínán belüli tanulóknál megtörténhetne, hogy a művelés miatt üldözve legyenek, én és a Kínán kívüli tanulók természetesen szintén foglalkoznánk azzal. Ez a pont biztos. A magas szinteknek a dimenzióiból nézve tehát léteznek régi erők, akik arra használják az alacsony dimenziókban levő rossz élőlényeket, hogy szabotázst kövessenek el.    

Kérdés: A Tanár azt mondta, az ember nem juthatna el a beteljesüléshez, ha nem tudná szeretni az ellenségeit. Én úgy találom, bárhogyan is, azokat, akik a Tanárt és a Dáfá-t támadják, nem fogom szeretni.

Mester: (nevet) Emlékezzetek arra, mit mondtam. Azt mondtam, ti mindannyian művelők vagytok, én viszont nem, én vagyok az, aki továbbadja nektek a -t. Gondoljátok át egyszer, a kozmikus -alapelvek alapozták meg különböző szintek és különböző állapotok élőlényei számára a világegyetemben a létkörnyezetüket és teremtették meg különböző szintek élőlényeit. Hová mehetne akkor egy ember a világegyetemben, ha ő saját maga szembe tudna helyezkedni ezzel a kozmikus -val? Egy hely sem létezne számára. Az ilyen emberek akkor rosszabbak, mint azt egyáltalán le lehet írni a -ban. [Egy olyan személy annyira rossz, hogy a területén kívül van.] Ez akkor netalán nem egy rossz ember? Azok, akik a -alapelveket szabotálják, soha és semmikor sem lehetnek egy sorba állítva a személyes ellenségeitekkel. Mit jelent az, hogy nektek szeretnetek kell az ellenségeiteket? Mert közületek mindenki a művelésben található és könyörületes kell legyen. Nektek nem szabad ezt behatárolnotok és azt mondanotok, én akkor vagyok könyörületes hozzád, ha te jó vagy hozzám, és ha te nem vagy jó hozzám, akkor nem vagyok könyörületes hozzád. Hogyan különbözne hát ez attól, ami a hétköznapi emberek között érvényes, nevezetesen, ahogyan te nekem, úgy én neked? Nem létezik különbség. Mert ti művelők vagytok, akik túl kell menjenek a hétköznapi embereknek a látókörén és magasabban kell legyenek, mint a hétköznapi embereknek a látóköre. A hétköznapi emberek olyan alacsonyak, miközben te olyan magas vagy. Megfelel az neked, ha te azokat az embereket, akik sokkal alacsonyabbak, mint te, ellenségekként szemlélnéd? Nem szállnál alá talán te is a hétköznapi embereknek az alacsony szintjére, ha te ellenségként szemlélnéd ezeket az embereket? Nem igaz? Ezért az istenségek sohasem szemléltek embereket ellenségekként és emberek nem is méltóak erre. A könyörületesség szemszögéből nektek sem szabad embereket ellenségekként szemlélni.       

De a és a Fá-helyreigazítás elleni szabotázsok egy egészen más dolog lenne. Az szintén nem menne, ha valaki a tudatlanság állapotából kifolyólag loholna velük, mert az embernek el kell viselnie a következményeket azért, egészen mindegy, bármit is tett. Minden művelő, aki itt jelen van, ti szintúgy már elviseltétek a következményt azért, bármit is tettetek a múltban. Bármit is tett az ember, neki viselnie kell a következményt azért, és ne gondold azt, hogy te passzívan vagy mozgatva, vagy zöldeket beszéltél, vagy csupán a nyomás alapján mondtad vagy tetted meg azt, vagy a gonosz által voltál irányítva. Az mind nem megy. Ezek mind nem lehetnek mentségek.   

Kérdés: Most éreztem csupán, milyen nehéz a Mesternek, hogy a legkönyörületesebb módon igazítsa helyre a -t az embervilágban. A -helyreigazítás ott fenn még nehezebb, mint ez – elmagyarázhatja ezt a Mester röviden?

Mester: (Nevet) Valójában az élőlények ott fenn nem volnának olyanok, mint az emberek, hogy olyan sok rossz gondolatuk legyen. Neki nincsenek emberi gondolatai, de ő is ragaszkodhatna a saját nézeteihez. Miközben a jó időkből való mindegyik élőlény megromlott, neki egy érzése sincs ennél. Az összes élőlény nem tudja, hogy ő saját maga megromlott. Minden élőlény szívesen hasonlítja össze saját magát azokkal az élőlényekkel, amelyek rosszabbak, mint ők saját maguk, és még azt gondolják, hogy ők saját maguk jobbak, mint mások. Mindannyian ezen a módon ítélik meg ezt. Valójában azokkal az emberekkel hasonlítja össze magát, akik már megromlottak, azon mércék helyett, amelyeket a világegyetem követel meg egy élőlénytől. Egy istenségnek ugyan nincsenek emberi gondolatai, de ő sem felel meg többé a szintje eredeti mércéjének. A -helyreigazítás közben azért képeznek egyfajta erőket és akadályokat, amelyek zavarják a -helyreigazítást, hogy megtartsák saját magukat, míg ráadásul a legsúlyosabb esetben szabotálják a -helyreigazítást. A világegyetemnek a -alapelvei egyformák. Bármit is tett az ember, saját maga kell visszafizesse.       

Kérdés: Én mélységesen érzem, hogy a Mester és a Dáfá olyan sokat adott nekünk, miközben mi túl keveset áldoztunk. Kiváltképp miközben a Dáfá és a Kínában élő tanítványok egy ilyen kemény vizsgát élnek át, mit kellene még tennünk az állhatatos, tényleges művelésen kívül?

Mester: Törődjetek egyszerűen azzal, hogy folytonosan haladjatok előre és hogy ténylegesen műveljétek magatokat. Ameddig senki sem zavarja a gyakorlásotokat, minden élőlény meg lehet mentve a mennyben és a föld alatt. Mert bárki is zavarná a -helyreigazítást, akkor ki lenne selejtezve. Valójában a Dáfá-tanítványok éppen szintén csak a művelést célozzák meg és nem kívántak túl sokat. Egyes embereknek nincs megértésük számunkra, akkor adunk neki időt, hogy megismerjen bennünket. Te szidsz és támadsz bennünket, mi viszont nem fogjuk ugyanazt tenni veled. Az elég, ha műveljük magunkat. Bármit is tett az ember, ő saját maga kell viselje érte a következményt, az nagyon biztos.    

Kérdés: A tanítványok Dalianból üdvözlik a Mestert.

Mester: Köszönöm nektek. (taps)

Kérdés: Az utóbbi időben némely asszisztensek vagy akár a gyakorlóhelyek illetékesei eldugták a Mesternek a képeit és a Dáfá-könyveket, amik otthon vannak nekik. Ők úgy vélték, hogy a tanulók szintén meg kellene tegyék ezt, hogy megóvják a -t és a Dáfá-könyveket.

Mester: Ez a kérdés nem kellett volna legyen feltéve. Ha némelyek közülünk, miután látják, hogy a Dáfá-t sérülés és veszély fenyegeti, emberi ötleteket gondolnak ki, hogy eljárjanak ezzel, az szintén nem hiba. Mindazonáltal, olyannyira, mint lehetséges, ti meg kell óvjátok a Dáfá-könyveket, ezt tenni a legjobb. Ha az ember ezt félelemből tette volna, akkor az nem felelne meg egy Dáfá-tanítvány követelményeinek.

Kérdés: Az összes Dáfá-tanítvány Kuerléből [Korlából], Xinjiang, üdvözli a Mestert.

Mester: Köszönöm nektek!

Kérdés: Olyan sok, akkor mindet együtt olvasom fel: tanítványok Mudanjiangból üdvözlik a Mestert; tanítványok a pekingi Rendinghu parkból, több tízezer tanítvány Daqingból, minden tanítvány a nanchangi Bayi parkból, tanítványok a Légiközlekedési Minisztériumból, valamint a pekingi hatodik blokk tanítványai, tanulók Tajvanról hiányolják a Mestert, minden Dáfá-tanuló a texasi Austinból, Dáfá-tanulók Qinghuangdaóból, az első Katonaorvosi Egyetem Dáfá-tanítványai, tanítványok Shenzhenből üdvözlik a tisztelt Mestert.

Mester: Köszönöm nektek! Valóban jó! Ezek a tanítványok valóban jók!

Kérdés: Tanítványok Hebeiből, Shanhaiguanból, Chaoyangból, a Hubei tartományi Qianjiangból, valamint az USA középső részéből üdvözlik a Mestert!

Mester: Köszönöm nektek!

Kérdés: Én már néhány éve tanulok, szintén minden nap tanulom a -t. De mihelyt a pillanatnyi helyzet és a föltűnt problémák valamivel bonyolultabbá váltak nekem, ki vagyok szolgáltatva és semmit sem tudok tenni. Amit mások mondanak, számomra minden megalapozottnak hangzik. Én saját magam viszont nem vagyok képes arra, hogy alkalmazzam a -t. Sőt kikerülöm a döntő kérdéseket és az egyszerű, mechanikus kitartást alkalmazom, aminél a legmélyebb bensőmben csak a hibáktól szeretném megóvni magam. Hogyan távolítsam el ezt a ragaszkodást?   

Mester: Ez viszont semmi drámai. Ez csak az akarat egy kérdése. A legjobb út, gondolom, több -t tanulni. Mihelyt az őszinte érzületek meg lettek szilárdítva, könnyen el lehet távolítva a ragaszkodás. A -val megkülönböztetni a helyest és a hibást! Ha az ember többet tanulja a -t, valójában már azon van, hogy rossz dolgokat távolítson el.

Kérdés: A „-magyarázat Csangcsunban” 77. Oldalán a Mester azt mondta, „az elhunytak kell legyenek példaképpé téve, de nem az élők”. Kérem, magyarázza el ezt világosabban.

Mester: Ez azt jelenti, korábban mindig egy elhunytat tettek szívesen példaképpé. Csupán a halála után emlékeztek rá az emberek, milyen nagyszerű volt az éltének idején. Az élőkre nem emlékszik. Az élőknél ezt nem lehet ezen a módon csinálni. Úgy vélik, hogy egy élő talán valamikor megint csinálna egy hibát és az nehezen lenne megcsinálható, ha példaképpé tették volna és aztán megint ledobják. Ezért élők helyett gyakran vannak elhunytak példaképpé téve. Az hát az emberek dolga! Valójában egy embert, akit jónak tartanak, nem is kell feltétlenül úgy szemlélni, hogy mindenben jó volna, hiszen lehet-e egy ember hibátlan? Ha ehelyett azt mondták volna, hogy valaki ebben vagy abban a tekintetben jó teljesítményt nyújtott, akkor nem is kellett volna aggódniuk. Egy ember hibás lesz vagy újra el fog követni egy hibát. Ebben a tekintetben az embereknek a bölcsessége túlságosan nagyon korlátozott.   

Kérdés: Ha egy döntés van hozva, hogy egy rendezvény meg kell legyen-e csinálva, az el kell legyen ismerve az asszisztensközpont, illetve a főasszisztensközpont illetékesei által? Ha igen, hogyan lehet biztos az ember, hogy a helyes dolgot ismerték fel?

Mester: Én tudom, mi van veled. Emberek, ők mindig emberi gondolatokkal mérik meg a művelőket és nem tudják megérteni őket. Ma akkor egészen világosan megmondom, azok, akik a te hétköznapi emberi nézeteiden keresztül mérnek le engem és a Fálun Dáfá-t, te sohasem fogod tudni ezt megérteni és felismerni. Valaki azt mondja, miért rendelkeznek azok a tanulók, akik Zhongnanhai[1]-ba mentek, egy olyan erős renddel és fegyelemmel. A tanulóink közül ezt mindegyik nevetségesnek találja a szívében, mivel ennek a kifejezésnek a használata már nevetséges. A hétköznapi embereknek a társadalma ezt mostanáig sem érti meg és még ezt a kifejezést használja, mert ők sohasem fogják tudni megérteni a művelőket. Nekünk nincs szükségünk parancsokra és mozgósításra. Mindenki, tudatosan vagy öntudatlanul, egyedül vagy a többiekkel együtt, nagyon jól fog viselkedni. Egy művelő tudja, hogyan teendő meg valami, egy művelő tudja, hogy neki nem kell rossz dolgokat és jót kell tennie, és egy művelő tudja, melyik helyzetben biztosítja még ő, hogy jó ember legyen. Tudjátok, azok, akik Zhongnanhai-ba mentek, némák voltak és nem kiabáltak jelszavakat. Némelyek akkor azt gondolják, miért nem kiabál hát egyik sem, hogyan lehet csak ez ilyen szigorúan megszervezve, mindannyian ott állnak és egyik sem mozdul a helyéről. Katonák is csupán megfelelő tréning után érhetik el ezt. De a hétköznapi emberek közül a mai emberi társadalomban egyik sem tudja, hogy az emberiség romlottságának az alapvető oka az emberi szívnek és a szellemi erkölcsnek a romlottságában rejlik. Ha az emberi szívek becsületesek és a szellemi erkölcsnek a színvonala megemelkedett, akkor nézd csak meg, neki nincs szüksége a te szervezésedre, ő tudja, hogy minden, amit tesz, jó kell legyen. Sokan tudják, a gyakorlatok elkezdése előtt ők gyakran beszélgetnek vagy szaladgálnak ide-oda, minden lehetséges, de mihelyt elkezdődik a zene, hipp-hopp, sorban, rendben állnak, anélkül hogy mozgósítva lettek volna, illetve fel lettek volna szólítva, egyenes sorokba álltak fel, még rendezettebben, mint a katonák. (taps) Mert egy művelő tudja, hogy én jól kell viselkedjek, mindegy, bárhol is vagyok, hát még a Dáfá-ban! Ez olyasmi, amit ők nem értenek meg. Miután a legtöbb tanuló elment, a rendőrök cigarettacsikkjeit is felszedték. A föld olyan tiszta volt, egy papírszelet sem feküdt többé ott. (taps) Még inkább azt gondolják, hogyan lehet ilyen szigorú a fegyelem. Valójában ezek a művelők tényleg nehezen lehetnek megértve a hétköznapi emberek által, mert a hétköznapi embereknek a gondolatai túlságosan nagyon különböznek azokéitól, akik Dáfá-t művelnek. Ők hétköznapi emberek és örökké az emberek önző gondolataival fognak szemlélni mindent. Azonkívül az emberi gondolatok még nagyon bonyolultak. Némelyek politikával foglalkoznak, némelyek gazdasággal foglalkoznak, némelyek újságíróként dolgoznak, némelyek rendőrként dolgoznak, ők mindannyian a különböző elsajátított nézeteikkel fogják szemlélni ezt a világot és minden dolgot. Ezek a művelők felülmúlják a hétköznapi embereket, ezért nem tudják azok megérteni őket a hétköznapi emberek nézetein keresztül, és ők nem is ismerhetik meg világosan a művelőket. Egy Dáfá-tanítvány, mindegy, hogy hol van, nagyon jól fogja csinálni, nevezetesen az tényleg úgy van, ahogyan némelyek már mondták, hogy a Fálun Gong mindegyik kormány és mindegyik nemzet számára az egész világon száz előnyt, de egy veszteséget sem hoz.                

Kérdés: Qinshihuang[2] talán nem kapott karmát, mindegy, mennyi embert is ölt meg, mivel az az égi konstellációnak egy változása volt?

Mester: Nem. Némelyeknél ennek a saját, emberként való magatartásmódjához van köze, és némelyik az égi konstellációtól lett okozva. Hogy Qinshihuang egyesíti Kínát, az a történelemnek egy szükségszerűsége és az égi konstelláció által lett okozva. Egy kormányzati erőnek a váltásánál ez szintén úgy van, és a sakkjátéknak ezt a húzását már odahelyezték az istenségek a mennyben, ezért vált ez éppen olyanná. Az aztán az embernek a döntése, milyen eszközökkel kezeli ezen folyamat közben az embereket a világon. Ezért az az ő saját dolga, hogyan viselkedik emberként egy hétköznapi ember és milyen jól csinálja ő ezt az élete folyamatában, ha hatalom és pozíció fölött rendelkezik. Némelyik a kedvező feltételeit használta lehetőség szerint, hogy sok jó tettet tegyen és akkor a következő életben szerencsés jutalmazásokat kap. Ha ez nem lett egészen viszonozva egy életben, a további életben még vissza kell legyen fizetve. Lehet, hogy több élete hosszán át magas hivatalnok lesz. Mindenesetre a szerencserésze túlságosan nagy, hogy egy élettel egyáltalán nem tudja kiélvezni. Szintén létezik némelyik, aki, nagyon könnyen lehetséges, arra használja a hatalmát, hogy nagyon sok rossz dolgot tegyen. Ha neki személy szerint nincs magas erkölcse és azonkívül kicsinyes szíve van, akkor sok rosszat fog tenni. Ha sok rosszat tett, akkor az életelvárása van befolyásolva. Azonkívül a következő életében gonosz megtorlásokat kell kapjon. Gonosz megtorlásoknál természetesen, gondoljátok csak át, akkor talán nincs pénze, nincs hatalma, koldulni kell mennie és szenvednie. Ha a gonosz túl nagy és nem lehet teljesen megtorolva egy életben, lehet, hogy több élet hosszán át lesz megtorolva. Idős emberek gyakran mondják, hogy egy ember semmi jót sem csinált az előző életében, ha látják, hogy nagy szerencsétlenség éri utol (nevet), ez valóban helyes.             

Kérdés: A sorskapcsolatok szintén anyag, helyes ez? Mit értenek sorskapcsolat alatt?

Mester: Te a bivalytülökbe mászol. Természetesen az ember nem zár ki anyagi tényezőket. Már tisztán és világosan elmagyaráztam a sorskapcsolatokról, mik azok. Azok egyfajta megjelenítés és ugyanakkor egyfajta tényleges kapcsolat is. Ez a fajta tényleges kapcsolat nem jelenik meg a hétköznapi embereknek az állapotában. Közted és köztem egy szál lenne és mi összekötve maradnánk, mindegy, bárhová is mennénk. Nem ezt jelenti. Ez más dimenziókban mutatkozik meg, amit az emberek nem láthatnak. Ezért az emberek nem is tudják ezt világosan leírni, így kigondoltak maguknak egy megnevezést, nevezetesen sorskapcsolat, az embernek sorskapcsolata lenne, az embernek egy csomó sorskapcsolata lenne. Természetesen ebben a világegyetemben valójában minden anyag. Én azt mondtam, a szellem pontosan anyag és az anyag pontosan szellem.

Kérdés: Úgy tűnik, hogy minden ortodox -ban meg lenne mondva, hogy a férfiak magasabbak, mint a nők. A buddhista vallásban bizony azt mondják, sok De kell legyen azért összegyűjtve, hogy férfitestté legyen reinkarnálódva. A buddhák csak férfialakban vannak, és úgy tűnik, hogy a női alaknak nincs tényleges jelentősége. A Tanár a férfitestet választotta. Úgy tűnik, sohasem hallottak női buddhákról?

Mester: Különböző -magyarázatokban már beszéltem erről a kérdésről. Léteznek úgy férfi-, mint női buddhák is. Léteznek úgy férfi-, mint női tathágaták is. Ha a művelés közben az ember elérte az arhátnak a gyümölcshelyzetét, már kijutott a három világkörből. Az arhát nemcsak egy gyümölcshelyzet. Léteznek a kezdeti gyümölcs arhátjai, léteznek a helyes gyümölcs arhátjai, és léteznek nagy arhátok. Egészen mindegy, hogy férfi-e vagy nő, amikor elérte az arhátnak a gyümölcshelyzetét és ezen a szinten eljut a beteljesüléshez, mindig egy férfialakot kap. Az arhát-gyümölcshelyzet az első gyümölcshelyzet a három világkörön kívül. Azok, akik elérték a bódhiszattva-gyümölcshelyzetet, egészen mindegy, hogy nagy bódhiszattvák-e vagy kicsi bódhiszattvák, egészen mindegy, hogy te egy férfiből vagy egy nőből művelted magad felfelé, mindannyian egy női alakot mutatnak fel. Ha a te kiművelt tested a bódhiszattvának a szintjét éri el a beteljesülésnél, minden tested egy női alak a művelésnek a folyamatában, és ezért a jövőbeli tested pontosan női. Természetesen egy istenség átváltozhat, de a lerögzített teste éppen ezzel a jelleggel rendelkezik. Ha egy ember buddhává művelte magát, az mindig egy férfialak. Ha valaki tathágatává művelte magát, egészen mindegy, hogy férfi-e vagy nő, mindenesetre az eredeti alakja jelenik meg. Ez azt jelenti, ami az eredeti lénye, úgy jelenik meg éppen. Előzőleg a különbség abban a testben rejlett, amellyel a világban való művelés közben rendelkezett az ember, és ha ő elérte a tathágata-buddhát, azzal az alakkal rendelkezik, amilyen az ősszelleme. Biztosan léteznek különleges dolgok is, itt az általános jelenségekről beszélünk. Valójában az emberek itt és ott születnek újra az embervilágban. Hogy ők férfiak-e vagy nők, a szerencsés jutalmazásoknak és a sorskapcsolatok viszonyainak a vonatkozásában van megállapítva. Az, aki egy női alakkal rendelkezik, nagyon könnyen lehetséges, hogy egy férfiból lett reinkarnálódva. Szintén léteznek némely férfiak, akik nőkből lettek reinkarnálódva. Ebben létezik a karmikus viszonzásoknak a kérdése. Itt semmi diszkriminációra sem gondolok a női nemmel szemben. Korábban azt mondták a buddhista vallásban – és Sákjamuni is saját maga mondta: Ha egy ember férfitestben akart újraszületni, De-t kellett gyűjtenie az elmúlt életben, úgy tudott csupán férfitestben újraszületni. Egészen mindegy, hogy te férfi vagy nő voltál-e, a következő életben lehetőség szerint te női testben születnél újra, ha rossz dolgokat tettél vagy egy bizonyos tekintetben rossz dolgokat tettél. Korábban ez így volt. A mai embereknél ez a kérdés nem létezik. A jövőben ez még létezik majd. Azonkívül nekem sok női tanítványom nagyon jól művelte magát. A megkapása előtt némelyek még szándékosan akartak egy női testbe reinkarnálódni, hogy műveljék magukat. Itt létezik egy történelmi ok. Talán a nők mégis inkább nehezen tudnak nagy karmát okozni.        

Kérdés: Amikor a közelemben levő embereknél terjesztettem a -t, mindannyian azt mondták, ők nem tudnák megérteni, hogy mi olyan nagyon síkra szállunk a -tanulásért, a gyakorlatokért, valamint a -terjesztésért. Azt gondoljuk, hogy mi nem értük el, hogy a hétköznapi emberek társadalmának a legmagasabb mértékben megfelelve műveljük magunkat, ahogyan azt a Mester tanítja nekünk. Ez megakadályozta a többi embert abban, hogy megkapják a -t. Talán már újra jóvá nem tehető veszteséget okoztunk?

Mester: Az nem olyan rossz. Ha nem csináltad jól, javítsd ki magad a következő alkalommal. Ti mindannyian szeretnétek, hogy még több ember kapja meg a -t, hogy megmentsétek az embereket a világon. Az emberi világban semmi sem örök, és semmit sem tudsz a születésnél magaddal hozni és a halálnál magaddal vinni. Semmit sem vihetsz magaddal. Csak műveléssel, a Fofá-t te örökre megtarthatod, mihelyt megkaptad azt. Ezt magával hozhatja az ember a születésnél és magával viheti a halálnál, így ez a legértékesebb és ezért, bármit is adsz egyvalakinek, semmi sem hasonlítható össze azzal, hogy a -t adod neki. Sokaknak közülünk van egy gondolata és még több emberrel akarják tudatni a -t. Különösen mivel ez a legnagyszerűbb igazság, még több emberrel szeretnénk tudatni ezt és a -terjesztésnek a dolgait csinálni. Ha te ezt egyszer nem csináltad jól, akkor csináld jobban a következő alkalommal. De valaki, aki Shánt művel, végül kell rendelkezzen a könyörületességgel minden élőlény számára.

Kérdés: Három, négy évvel ezelőtt már egy nagy száma létezett olyan tanulóknak, akiknek fel lett nyitva a művelési energiájuk és akik eljutottak a megvilágosodáshoz. Ebben a három, négy évben ők még mindig szenvedéseket viselnek el az embervilágban és művelik magukat. Még egyre tovább vannak megemelve a szintjeik?

Mester: Mondjuk csak úgy, újra és újra jönnek be új emberek a művelésbe, és ti tovább kell műveljétek magatokat, ameddig nem jutottatok el a beteljesüléshez. A művelésnél léteznek azok, akik jól gyűrték le a vizsgákat és gyorsan és tartósan művelték magukat. Így léteznek azok is, akik nem gyűrték le jól a vizsgákat és nem haladtak előre olyan tartósan, úgyhogy az idő hosszasan el van húzva. Ami azt illeti, beteljesültnek vagy nem beteljesültnek lenni, arról most egyáltalán nem kellene beszéljünk. Mindegyik tanuló kell művelje magát, ameddig még itt van.     

Kérdés: Azoknak az istenségeknek, akiknek nincsen alakjuk és testük, talán úgy, mint a vándoristenségeknek, nincs saját mennyországuk?

Mester: Az alaktalan istenségek és a vándoristenségek nem ugyanaz. Ami a vándoristenségeket illeti, én ezt a hétköznapi emberek szavaival juttattam kifejezésre és szabad így mondanom. Elegendő, ha tudjátok, mire van ezzel gondolva. Más szavakkal, némelyeknek nincs mennyországuk, akkor ezt úgy magyarázhatom el, hogy ők vándoristenségekként mindenhová vándorolnak. Valójában korábban ez pontosan így volt a taóknál. A taoista vallás a későbbi időben lett felépítve. Korábban a taóknak nem voltak világaik a mennyben. Ő saját maga a beteljesüléshez művelte magát és egészen szabad a világegyetemben. Talán kikeres magának egy barlangot, szépen berendezi és ott marad zavartalanul és szabadon. Az alaktalan istenségeknél arra gondolnak, hogy neki már a keletkezésnél sem volt alakja vagy hogy nem szabad alakkal rendelkezzen, ha a művelésnél elérte azt a szintet. De átváltozhat egy alakká (alakba). Az alaktalan istenségek legtöbbször nagyon magasak. Mihelyt arra gondol, hogy olyan legyen, akkor már olyan. De ő nem akarja ezt és túlságosan körülményesnek találja. Minek ez az egész, túl körülményes. Hiszen ez így elsőosztályú, ámde semmivel sem rendelkezik. Természetesen azt, amit itt elmesélek, nehéz megérteni emberi gondolatokon keresztül.       

Kérdés: Más dimenziókban egy élet létrejötténél, tehát mihelyt ő létezik, valaki rendelkezik azon szint -ja fölött. Ha azon a szinten jött létre, ő mármost azon mércékben jött létre, amelyeket annak a szintnek a -ja állapított meg az élőlény számára. Nincs úgy, mint a babáknál az embervilágban, akik egy hosszadalmas felnövéssel és a kívülről való tanulással rendelkeznek.

Mester: A három világkörön kívül azok az élőlények, amelyek különböző szinteken, kiváltképpen az istenségeknek a dimenzióiban, jöttek létre, biztosan megfelelnek azon szint élete mércéinek. Ők is annak a szintnek a -ja által lettek megteremtve. Azok a babák, akik az istenségeknek a szintjein jöttek létre, szintén istenségek. Ami azt illeti, hogy az embereknek szükségük van felnövésre és tanulásra, az a mai úgynevezett az anyag szempontjából való fejlődésnél elfajult és nem emberi. Az élőlény eredeti természetének a szempontjából ez hátrafelé megy. Nem lehet a felnövésről beszélni, hanem a ködbe való belemenésről, amely valójában a romlásnak (romlottságnak) egy folyamata és egy olyan folyamat, amelyikben az ember elveszíti a tisztaságot és a tisztességet. Az emberek ezt a fejlődés folyamataként jelölik meg, miközben az istenségek a hátrafelé menet folyamataként jelölik meg.       

Kérdés: Melyik istenségek irányítják az agymosást a reinkarnációnak az idején?

Mester: Ez persze tudás utáni törekvés és kíváncsiság. Ezt bármilyen istenségekkel lehet irányíttatni. Különböző élőlények különböző istenségek által vannak irányítva. De csak egy mérce létezik a világegyetem számára. Nincs úgy, mint ahogyan te azt elképzeled magadnak, hanem minden rendkívül természetes. Hogy képletesen mondjuk, azok az istenségek foglalkoznak ezzel, akik az élőlények reinkarnációjára illetékesek a három világkörön belül.

Kérdés: Tisztelt Li Hongzhi tanár: a -konferencián Torontóban a külföldön élő tanítványaink közül, akik nem tudtak részt venni a -konferencián, sokaknak a kérdései be lettek nyújtva a Tanárnak és mind ki lettek selejtezve az úgynevezett válogatók által. Ezt nem tudom megérteni.

Mester: Meg tudom érteni az érzéseidet. Valójában, ha egy ezer-kétezer főnyi résztvevővel bíró Fá-konferencián mindenki feltenne egy kérdést, akkor pontosan csupán holnap este kellene befejezzük. Mit csinál az ember, ha nem válaszolható meg minden kérdés. Akkor ki kell válogatni. A kiválogatás folyamatában nagyon könnyen lehetséges, hogy némely fontos kérdések, amelyeket az ember valóban szeretne megválaszoltatni a Mesterrel, ki lettek selejtezve. Ennek ellenére a -tanulás közben biztosan tudtok választ találni ezekre. Én tényleg megneveztem nekik egy elvet a kiválogatáshoz: politikai kérdéseket nem kellene, kérlek, felhoznod nekem; lehetőleg kevés kérdést hozz, amely tudásra törekszik; válogasd ki lehetőleg azokat a dolgokat, amiknek semmi közük a Dáfá-ban való műveléshez. Ezzel biztosítjuk a -konferenciánknak a minőségét. Ez a cél.

Itt két oldalról való tényezők léteznek. Természetesen azok a tanulók, akik válogatnak, szintén művelők. Nagyon könnyen lehetséges, hogy néhány fontos kérdést, amelyik a műveléshez tartozik, szintén kiselejteztek. Az lehetséges. Gondolom, később még jobban fogják csinálni ezt a dolgot.

Kérdés: XIV. Lajos a francia történelemben olyan összehasonlíthatatlan ragyogással bírt, mint a nap. Az ősszelleme netalán nem a mennyből jött? Én felismertem, hogy XIV. Lajos épp az Ön …

Mester: Én tényleg sok országban reinkarnálódtam, és szinte minden fajú emberként. Néha ez már nem volt megcsinálható. Mert különböző történelmi korokban mindig léteztek azok, akik lejöttek az embervilágba és meg akarták kötni a sorskapcsolatokat a megkapására, és én meg kellett találjam őket, hogy megkössem ezt a sorskapcsolatot. Később ez már nem volt megcsinálható számomra a reinkarnációnál, és így felosztottam a testemet, hogy reinkarnálódhassak. Lehet, hogy több ember egy és ugyanazon nemzedékben én volt, hadd mondjuk ezt tréfából így. (taps)

Kérdés: A Tanár azt mondta, a művelésünk után a Tanár minden élőlényt, amelyik általunk lett megölve, meg fog váltani a mi saját világunkba. Mit csináljunk, ha mi csak az arhátig vagy a bódhiszattváig tudjuk művelni magunkat, úgyhogy nem rendelkezünk egy általunk igazgatott világgal?

Mester: Én mondom nektek, mindegyik jelenlevő tanulónk számára megnyitottam az utat a beteljesüléshez. Ti nem kell azon töprengjetek, melyik szinten juttok el a beteljesüléshez. Ami azt illeti, hogyan lehet elintézni ezeket a dolgokat, arra megvan minden megoldásom. Én csak összefogóan magyaráztam el, hogy rossz dolgokat jóvá változtatok át. Hogyan változtathatók át, arra természetesen létezik minden megoldás. Lehet, hogy te nem ülhetnél ma itt, ha nem tudnád egészen visszafizetni a karmádat és nem tudnál eljutni a beteljesüléshez. (viharos taps) Ezt még egyszer meg kell ismételjem. Más szavakkal, lehet, hogy te nem válhatnál Dáfá-tanulóvá, ha az az út, amelyet elrendeztem számodra, nem tehetné lehetővé, hogy felfelé juss. Nektek mindannyiótoknak nagyon jó utakat rendeztem el. Hogyan műveli magát az ember, az rajtad saját magadon múlik. A Mester átvezet az ajtón, ámde a művelés egyvalakitől saját magától függ!

Kérdés: A tisztelt Mester azt mondja a „Zhuán Fálun”-ban: „A magas szinteken való művelésnél, … … ameddig emeled a xinxingedet, már nő a művelési energiád. Neked még csak egyetlen egy kéztechnikát sem kell alkalmaznod.” Mi által mutatkoznak meg a magas szintek ezen a helyen? Mikortól nem szükséges többé kéztechnikákat alkalmaznunk?

Mester: A hajdani korban való művelésnél, sok módszernél, kezdetben nekik nagyon bonyolult mozdulataik voltak, amelyek végül semmire sem szolgálnak többé. Végül aztán magas szinteken egyetlen egy kéztechnika sincs alkalmazva többé és kizárólag a nyugodt ülésben műveli magát az ember. Nem léteznek külsődleges formákkal rendelkező mozdulatok. De ennél a Dáfá-nál, amelyet ma műveltek, egészen mindegy, bármilyen korábbi sajátosságokkal rendelkező élőlény is voltál, neked azon módszer szerint kell művelned magad, amelyet ma megtanítok neked. Miért? Mert én szüntelenül hasonultatlak téged, a mikroszkopikustól a felszínig, nagyon nagy sebességgel, minden nap látszik, hogy az ember változik. Mihelyt ez eléri a három világkört, valójában ezek mind részecskékből álló emberi testek a három világkörön belül, amelyek mind emberi testként vannak megjelölve. Mihelyt ez belépett a három világkörbe, azonnal lelassul a sebesség, amíg akár leáll. Itt az embernél nem jut be, más szavakkal, csupán ha te itt az embereknél művelésen keresztül megemelted a xinxingedet, fog megváltozni az ember.          

A korábbi műveléseknél először a felszín lett megváltoztatva, már a kezdetnél nem hosszú idő után – tudjátok, hogy a taoista rendszerek által használt módszereknél elixír van bevéve a művelés közben, ami azt jelenti, olyan gyorsan, mint lehetséges, eltávolítani a betegségeket a művelő számára, avégett hogy minden rossz dolog, betegségkarma stb., amely a felszínes testedben van tartalmazva, ki legyen választva, minden ki van engedve, így lett a test akkor megtisztítva. Mihelyt azután elkezdődik a gyakorlás, ez azonnal meg van változtatva a felszínes sejteknél. Mihelyt a felszínes sejtek és molekulák meg vannak változtatva, gondoljátok csak át, ez az ember azonnal egy istenség. Nem művelte magát magasra, csupán a test első rétege molekuláinak a részecskéit változtatta meg. Más szavakkal, ő éppen a három világkör mennyének az első szintjébe lépett be és éppen elhagyta a normál embernek a szintjét. Az embernek a szempontjából ő akkor nagy isteni képességeket juttathat érvényesülésre, az emberiség semmi dolgától sincs korlátozva. Mert minden, amit egy ember lát, molekulákból áll, mihelyt ez a réteg molekula és sejt megváltozott, lehet, hogy ő már magasan repül vagy a falon keresztül megy egy helyre. A szeme láthatja annak a dimenziónak az állapotait, amelyik egy a molekulákon túli másik réteg részecskéiből áll. Természetesen még nem pillanthatja meg a még magasabbakat, a még mikroszkopikusabbakat még nem pillanthatja meg, mert a szintje korlátozott.       

Miközben ezen a módon műveli magát tovább a mélyben levő legmagasabb szintekig, azokat a módszereket, amelyeket alacsony szinteken alkalmazott, ott már nem használhatja tovább. A gyakorlása összes módszerének semmi haszna sincs akkor többé. Ha teljesen a magas szintekre jutott, akkor nincs szüksége többé kéztechnikákra, csak a csendben műveli magát, ezért egyetlen egy mozdulat sem létezik többé, így van ez elgondolva.   

A Dáfá-ban való művelésnél ez egyszerűen nem megy. Mert ha a legtöbb vagy minden tanulónk már az elején meg van változtatva a felszíntől fogva, gondoljátok át egyszer, ma 100 millió ember tanulja a Dáfá-t, ha mindegyik meg van változtatva a felszíntől kezdve, úgy akkor ma ezen a világon itt 100 millió istenség lenne, ezt mondom nektek. Az emberi társadalomnak a formái akkor alaposan szét vannak rombolva. Nekünk még meg kell őriznünk a hétköznapi emberek társadalmának ezt a formáját, mert ez a legalacsonyabb szint, amelyet a kozmikus Dáfá teremtett az összes élőlény számára, ti még itt kell műveljétek magatokat és megemelkedjetek. Csupán ebben a környezetben emelkedhetünk meg és változhatunk meg a leggyorsabb sebességgel, ezért értékeljük mi ezt a környezetet. Az emberiség nagyon rossz, de az emberiség lehetővé teheti nekünk, hogy még gyorsabban műveljük magunkat. Az emberiségben sok olyan, az emberek által hangoztatott állítólagos igazság létezik, amelyik éppenséggel pont olyan ragaszkodás, amelyet nekünk el kell engednünk a művelésben. Minél lehet jobban művelődni, ha a mai emberek tanulnak -t vagy amikor az ősi időben tanulták az emberek a -t? Nem létezik olyan sok szociális tényező, a döntő dolog abban rejlik, hogy a Dáfá megváltja az embereket. Ehhez jön még, hogy ti a -helyreigazítás korabeli tanulók vagytok. Én mondom, hogy a Dáfá-ban még magasabbra művelheti magát az ember, éspedig a leggyorsabban. Az ősi kor társadalmában az emberek mind hittek az istenségekben, jobban meg tudták érteni az igaz Taót és az igaz -t, így összehasonlításképpen ők nem is tudták olyan magasra művelni magukat. Ha az egész társadalom meg tudta érteni ezt, mert összehasonlításképpen az embereknek az erkölcsi mércéi nagyon magasak voltak, úgy nem is léteztek olyan nagy nehézségek. Minél rosszabb ma ez, annál inkább meg lehet mutatva az, hogy mi még fáradságosabban és fájdalmasabban, még nagyszerűbben műveljük magunkat. Ámde így művelhetjük magunkat magasra. Így viszonyul ez ehhez.      

Tanuló: Tanítványok Shenyangból üdvözlik a Mestert!

Mester: Köszönöm nektek! (taps)

Kérdés: A Fálun Dáfá már minden ember számára ismert a világon.

Mester: Most úgy tűnik, hogy ez így volna, mi nyugodtak vagyunk és nem szeretnénk megzavarni a társadalmat, avégett hogy a művelők nyugodt környezetben művelhessék magukat. Úgy tűnik, hogy egyszerre a világszínpadra toltak bennünket, sokan közülünk ezért ismert személyekké is váltak. (nevetés) Ha erről beszél az ember, ez egészen mulatságos is, mi művelők nem akartuk ezt.

Kérdés: Némely emberek szándékosan beszélnek ez ellen és bizonyos téves szavakat terjesztenek, amelyek megzavarják az emberszíveket, úgyhogy némely sorskapcsolatokkal rendelkező emberek elszalasztják a jó esélyt. Hogyan lehet újra visszájára fordítani a negatív befolyásokat, amelyeket azok okoztak, akik szabotálják a Dáfá-t? Azoknak, akik szándékosan szabotálják a Dáfá-t, milyen lesz a jövőjük?

Mester: Én mondom nektek, pillanatnyilag éppen csak pár ember létezik, aki valóban szabotálja a Dáfá-t. Ő ugyan eléggé hangosnak tűnik, de nem kellene azt gondoljátok, hogy sokan csinálták volna ezt. Bármit is tett az ember, viselni fogja érte a felelősséget. Néhányan rágalmazó pletykákat terjesztenek, milyen gonosz, valóban nagyon gonosz. Én még mindig ugyanazt mondom, ne féljetek attól, hogy senki sem tanulná a -t, a buddhák olyan embereket váltanak meg, akik sorskapcsolatokkal rendelkeznek. (taps) Ha emberek képesek lennének arra, hogy szabotálják a Fofá-t, hogyan lehetne az?

Kérdés: Én úgy vélem, az a dolog, ami újabban történt, és a Mesternek a június 2-i „Néhány gondolat tőlem [Néhány gondolatom]” című jingwene sok tanítvány számára Kínán kívül szintén egy vizsga arra, hogy eljuthat-e az ember a beteljesüléshez, hogy fel tudja-e adni az ént, valamint minden emberi nézetet. Helyes az, így felismerni ezt?

Mester: Ez mind nem téves. Mindenkinek különböző felismerései vannak, amelyek mind nem hibásak. De amit ti felismertek, az mind egészen helyes.

Kérdés: Én gyakran ingadozom, minden alkalommal egy -konferencia után rossz lelkiismeretem van és elhatározom magam, hogy bátran és folytonosan menjek előre, egy idő után megint semmi sincs többé. Néha azt gondolom, hogy nem vagyok méltó arra, hogy a Mester tanítványa legyek és akkor nagyon szégyellem magam a Mester könyörületessége előtt. Egy másik módszer sem létezik a több olvasáson és a több -tanuláson kívül? Én valóban állhatatosan és komolyan szeretném művelni magamat, lehetne az, hogy a többi dimenziónak a megpillantása és az égi szemnek a felnyitása segítene valamit?

Mester: Ez a mondat tőled: Én valóban állhatatosan és komolyan szeretném művelni magamat – egészen mindegy, milyen állapotban írtad azt, a mondat tiszta és őszinte, az a te éned. A mögötte levő szavak azonnal újra zavarva lettek a megszerzett nézetektől. Ezért neked az az érzésed, hogy nem tudsz folytonosan előrehaladni. Ha a megszerzett nézetek nincsenek eltávolítva, akkor valóban nem tudsz folytonosan előrehaladni, Nem létezik más módszer, csak a könyvet többet olvasni, ezt a nehézségi mércét le kell győznöd. Nem gondoltál arra, hogy te nem tudsz állhatatos lenni, az önmagában az akadályozás egyik formája. Ha legyőzöd ezt a formát, akkor nézd csak meg, hogyan néz ez ki.       

Kérdés: A buddhista iskolában való művelésnél 84000 iskola létezik, ennél különböző szintek vannak belefoglalva? Ez más dimenziókkal…

Mester: Hogy a buddhista iskolában való művelésnél 84000 iskola létezik, Sákjamuni buddha mondta. Sákjamuni buddha azt nyilvánította ki, amit tudatni tudott az emberekkel. Tudjátok, Sákjamuni buddha, ő nem is a végső Ura a világegyetemnek, ezért ő sem ismeri a végső egész világegyetemnek és a még nagyobb területeknek a dolgait. Más szavakkal, Sákjamuni buddha az ő szintjének a kiindulási pontjából mondta azt, hogy 84000 művelési iskola létezik. Ez olyasmi, ami el lehet mondva az embereknek, ez nem hibás. Ha több mint 100000 iskolát mondott volna az embereknek, lehet, hogy az emberek szintén nem tudták volna, mit kezdhetnének azzal.    

Nézetem szerint úgy tűnik, hogy annak a 84000 iskolának, amelyről Sákjamuni buddha beszélt, mindnek a három világkörön belüli összes élőlényhez van köze. Ami a többi dimenzionális rendszert illeti, az embereknek sohasem lett elmondva valami és az emberek azt nem is tudják. Azonkívül a világegyetemben nemcsak egy olyan hasonló környezet létezik, mint a földé. De azok mind nincsenek a világegyetemnek a középpontjában.

Kérdés: Az utóbbi időben a gyakorlóhely néhány -terjesztési tevékenységet szervezett, amelyre bizonyos időt használtak fel a tanulók. De némely tevékenységeknél a megcélzott hatások csekélyeknek tűnnek.

Mester: Milyenek a -terjesztési tevékenységeknek a hatásai – nos, tegyétek, amit tudtok és abban a terjedelemben, ahogyan tudjátok. A régi erő, én a régi erőről beszélek, ők viszont nem igazán démonok, ők azok a különböző szintekről való romlott élőlények, úgy pozitívak, mint negatívak is. Ők mindannyian azt gondolják, hogy segítenek nekem, de éppen az ő segítségük vált az én akadályommá. Léteznek gátló tényezők, ebből az okból kifolyólag a -terjesztési tevékenységeink előrehaladásának a sebessége gátolva van, új gyakorlók nagyon nehezen kaphatják meg a -t. Némelyek ugyan már megkapták a -t, de rajtuk keresztül újra közömbössé váltak a -val szemben és megint nem tanulják többé. Ezek a problémák is el lesznek intézve, de nem kellene megfélemlítve lennetek ezektől a nehézségektől. Csináljátok egyszerűen tovább, ami meg kell legyen csinálva, ezek a problémák mind éppen meg vannak oldva.

Kérdés: Ön azt mondta, hogy a -terjesztésnek semmi köze a beteljesüléshez. De a -terjesztés a legszentségesebb dolog, ami valóban megmentheti azoknak az életét, akik nem kapták meg a -t. Ez hát nem egy olyan dolog szintén, amelyet saját maga kellene áttörjön az ember, ha nincs semmi öröme a -terjesztésben?

Mester: -terjesztés és beteljesülés az két fogalom. A két fogalom között nem létezik közvetlen összefüggés. A beteljesülésnél a művelésnek ez az útja általad kell legyen lezárva a kemény műveléseden keresztül, úgyhogy eléred a beteljesülésnek az állapotát, ezzel ez beteljesülés. De a -terjesztés olyasmi, amit neked a művelési folyamat közben kell megtenned, mint olyan valaki, aki nagy könyörületességgel és nagy együttérzéssel rendelkezik, olyasmi, amit neked a személyes megemelkedéseden kívül kell megtenned. De minden, amit a -terjesztésnél teszel, nincs egyedül egyfajta szerencsés viszonzásként szemlélve a hétköznapi emberek között, a következő életben te bizony nem is szeretnél újra ember lenni, te el fogsz jutni a beteljesüléshez, úgy akkor ennek a könyörületességhez és az élőlényeknek a művelésed közbeni átfogó megmentéséhez van köze. Így ez is egy részként van tartva abból, hogy a művelés közben te felépíted a hatalmas erényt.     

Kérdés: A fiatal nők szeretik a szépséget, ez velük született természet vagy ragaszkodás?

Mester: Gondolom, ha egy fiatal nő alkalmilag kifesti magát, véleményem szerint most nem lehet azt mondani, hogy ragaszkodása van. Némelyek azt mondják, hogy a nők rendelkeznek ezzel a velük született természettel, valójában véleményem szerint a nőknek éppenséggel ügyelniük kellene erre az oldalra, senki sem találná azt jónak, ha lomposak és piszkosak lennének, mindegy, bárki is látná azt. De a túl nagyon izgató és kacér megint pontosan az ellenkezőjét fogja elérni. Nem én találom ezt rossznak, lehet, hogy a hétköznapi emberek sem fogják csinosnak tartani, ha ezt látják. Hogyan jelenik meg egy ember és hogyan öltözködik, ennél erőfeszítést kellene tennie. A mennyben az istenségek, a buddhák és a bódhiszattvák összehasonlíthatatlanul ragyogóak, szentségesek és szépek, a hús-vér bőrüknek a részecskéi rendkívül mikroszkopikus részecskékből állnak, gondoljátok át egyszer, milyen finom a bőrük. Annyira, hogy éppenséggel nem szükséges többé szándékosan szépíteniük magukat.      

Kérdés: A Mester azt mondja a „Zhuán Fálun”-ban: „A meghosszabbított életed, ami az előre meghatározott, eredeti életeden túlmegy, csak a művelésre szánhatod; ahogy a gondolataid csak egy picit is eltérnek a helyes útról, azonnal életveszélybe kerülsz.” („A meghosszabbított életidő, amelyik túlmegy a te előre meghatározott, eredeti életlefolyásodon, csak a művelésre van adva neked; mihelyt a gondolataid egy icike-picikét letérnek a helyes útról, életveszélybe kerülsz.”) Kérem, Mester, magyarázza el a fent megnevezett tartalmat konkrétan. Már több mint három éve művelem magam, a sok különböző betegségem a testemen elmúlt, az orvosságos doboztól, amit néhány évtized óta nem tudtam elhagyni, szintén megszabadultam. Most ugyan 60 fölött vagyok, de a testi állapotom még jobb, mint akkoriban, amikor a 40-es éveim kezdetén voltam. A művelés mellett még szeretnék kifejteni néhány tevékenységet, amelyet a lehetőségeim megengednek, megtehető az?

Mester: Természetesen az megy. Ameddig nem hátráltatja a -tanulást és a gyakorlatokat, biztosan megy. Az előre meghatározott életlefolyáson túl azt jelenti, hogy egy ember csak néhány tucat évet élhet egy életben. Ha eléri azt a kort, meg fog halni. De abban az időpontban, amelyikben hamarosan el fogja érni az előre meghatározott kort, elkezdte a művelést. Korábban nem művelte magát, mihelyt műveli magát, nagyon állhatatos, látszik, hogy az ember valóban egy aranydarab. Egészen mindegy, milyen idős, én nem is tekintek arra, milyen idős. Tudjátok, hogy Zhang Sanfeng akkor kapta meg a Taót, amikor 70 fölött volt. Több mint 130 éves lett. Csupán 70 fölött kezdte el művelni magát, őszintén művelni magát. Ez azt jelenti, a művelésnél ez nem a koron múlik, csak azon múlik, hogy te állhatatosan tudsz-e előre haladni vagy sem. Ha valaki valóban elenged életet és halált, akkor azt gondolom, minek még töprengeni az életkoron? Én már megkaptam a -t, egyszerűen egyre tovább művelődni. (taps) Te saját magadat valóban művelőként szemléled és nem hétköznapi emberként, így az életlefolyásod (élettartamod) egyre tovább meg van hosszabbítva az egyre tovább folytatott művelésnél. Az életlefolyásod akkor újra és újra folytatva lesz, avégett hogy elegendő legyen neked a művelésre. De némelyek nem haladnak állhatatosan előre, ők olyan hanyagok, hogy nem tudják elérni a beteljesülést ebben az életben, akkor nem is lehet még tovább meghosszabbítva. Ha elérte az életének a végét, akkor hát hagyják őt elmenni. Ebben az életben nem művelheti magát sikeresen, a következő életnek a dolgait is elszalasztaná. Mit lehet tenni? Akkor hadd menjen. Ilyen egyszerű ez.                 

Ezért, egy idősebb ember már több tucatnyi évet élt, az embervilágban levő minden nehézségben neki már szintén meg kellett volna értenie, hogy minden ragaszkodás a világban, minden, amire az ember az életben törekszik, semmi további, mint apróságok. Ezt saját maga kellett volna megértse. Mi létezik akkor még, amit nem tud elengedni az ember? Mindazonáltal ezt könnyű mondani, de nehéz megtenni.    

Kérdés: A pekingi és a tianjini eseményeken keresztül én sok ösztönzést és megemelkedést kaptam. Még művelőként is a döntő pillanatban szintén nehezen érheti el az ember a „Zhen Shan Ren”-t, de ők megvalósították a „Zhen”-t. Azért mentek oda, hogy igazat mondjanak, teljes egészében jószívű szándékból, semmit sem tettek, ami nem felel meg a művelők mércéjének. Elnézőek voltak nyugodt és stabil szívvel. Mester, kérem, legyen biztos, hogy az őszintén művelődő tanítványok, akik valóban Fálun Dáfá-t művelnek, nem fognak csalódást okozni a Mesternek. Az, amit gondolunk, helyes-e vagy sem?     

Mester: Az helyes. A gyakorlatban én már láttam, a „Néhány gondolat tőlem [Néhány gondolatom]” című cikkben azt írtam: „Minden embernek megvan az ideálja [Mindenkinek megvan a maga ideálja]”. Ebben az életemben én is éppen ezt a dolgot teszem és felelősséget viselek azért, hogy azok az emberek, akik művelhetik magukat, eljussanak a beteljesüléshez. Amikor látom, hogy a tanulóim mindannyian túljutottak a beteljesülésnek a nagy vizsgáján, tudjátok, hogyan érzem magam akkor? (viharos taps) Csodálatra méltó, valóban csodálatra méltó, kétségtelenül méltóak, hogy nagyszerű istenségek legyenek! Emlékszem, hogy Nostradamus azt mondta, hogy létezik egy kor, amelyben emberek és istenségek egyidejűleg léteznek. Egészen mindegy, mire is gondolt ezzel, de azt gondolom, valóban nem szabad többé hétköznapi emberekként megnézni benneteket. Amit egy ember nem tud elengedni, ti el tudjátok engedni, amit egy ember nem tud elviselni, ti elviseltétek. Ó, ezért nem is tudnak megérteni benneteket az emberek. Mindazonáltal mégis el kellene érjük, hogy lehetőleg értsenek meg bennünket az emberek. (nevetés)    

Kérdés: Hogyan tudom a művelésben helyesen kezelni azt a viszonyt, hogy a Dáfá komoly és a Dáfá harmonikus?

Mester: A Dáfá komoly, egy ember a beteljesüléshez akarja művelni magát, hogyan mehetne az, ha nem lenne komoly? Ha a Dáfá csak egy picikét is hibás volna, nem juttathatná el a művelőket a beteljesüléshez. Lehetővé teheti-e az elhajlott egyvalakinek, hogy egy nagyszerű istenséggé művelje magát? Egyáltalán nem. Ezért a komoly, minden egyes szintnek a mércéje, amelyiken mindegyik Dáfá-tanítvány található, feltétlenül el kell legyen érve, ez komoly. A művelés folyamatában az, ami el kellene legyen távolítva, el kell legyen távolítva, nem szabad hanyagnak lenni. A Dáfá embereket válthat meg, mindent megteremthet a világegyetemből. Neki megvannak a különböző szinteknek a -alapelvei, és a -alapelveknek minden egyes szintje mindvégig össze van kötve az egész -val, fentről lentig mindvégig összekötve, belülről kifelé mindvégig összekötve, a mikroszkopikustól a makroszkopikusig mindvégig összekötve, egymással mindvégig összekötve. Bármely szintek egyedülállóak lehetnek mindvégig. [Az elvek szintén függetlenül kapcsolódnak mindegyik szinten belül.] Ezért ez a , egészen mindegy, milyen tekintetből, mindig harmonikus, világosan elmagyarázható, elpusztíthatatlan és a -alapelveknek a szempontjából minden tökéletesen világosan el lehet magyarázva. Mert a világegyetem is általa van megteremtve, természetesen tökéletesen megmutathatja, milyen lenyűgözően és sokoldalúan rátermettek az igazságok. Minden rosszat átváltoztathat jóvá, megmenthet mindent és a kiterjedt élőlényeket a világegyetemben. Korábban persze létezett keletkezés, fennállás, romlás és megsemmisítés. A Dáfá mindent, ami a romlottság és a rosszá válás irányába halad, újra visszahozhat az új és a jó felé. Éppenséggel sokoldalúan hathat, mindentől mindenre képes, ezért ez a Dáfá abszolút harmonikus és elpusztíthatatlan. (taps)          

Kérdés: Nekünk április 25-e után volt meg az a szerencsénk, hogy megismerjük a Dáfá-t, amikor azokat hallottuk beszélni a Dáfá-ról, akik üldözték a Dáfá-t. Két hónap múlva már éreztük, milyen átfogóan nagy és mélyenszántó a Dáfá.

Mester: Egy rossz ember pontosan rossz dolgokat hall. Egy jó ember pontosan jó dolgokat hallhat! Amikor a gonosz alakok a Dáfá-t szidták, végül persze meg kellett említsék a három írásjegyet „Fálun Gong”. A tanulóink „Fálun Gong”-ot láttak és pontosan a jót hallják. (taps) A Fofá nem hagyja magát elpusztítani emberek által. Minden szabotázs, amelyet a gonosz kezdeményez ellenünk a rossz embereken keresztül, valójában egy nagy terjesztés számunkra! (viharos taps) Mindazonáltal azoknak a szíve, akik rosszat tesznek, rossz, annyi biztos. Élőlényként neki az a pozíciója.   

Kérdés: Hogyan szilárdítja meg az ember a saját magasabb Dáfá-felismeréseit?

Mester: Amiket én tanítok nektek, azok a -alapelvek. A tanulók kezdetben szintén csak érzékelték, hogy ezek a -alapelvek jók, és ezért tanulnak. Lassanként meglátták, hogy a -alapelvek nemcsak tanítanak egyvalakit, hogy jó legyen, ez a művelésnek egy könyve, egy Fofá, mennyei , kozmikus , amit lassanként felismertek. (taps) Ezért lehet bármiféle gondolatok nélkül művelődni, amit én még jobbnak tartok. Ha az ember naponta arra gondol, hogy a buddháknak a világába menjen, valójában az is egy ragaszkodássá fog válni. Ez azt jelenti, törekvés nélkül magától jön, egyszerűen művelődni, minden meg fog mutatkozni előtted. Ha ez megmutatkozik, azt érzékeli az ember: ó, ez mind magától értetődő. Ott van nevezetesen az ő szintje és akkor egészen magától értetődőnek is találja azt. Az embereknél éppen úgy van, hogy egyvalaki azokat a dolgokat szeretné látni az emberi látókörön, amelyek magasabbak, mint a saját szintje, ők mindannyian ezzel az érzülettel rendelkeznek. Ha egy művelő ezt azon a látókörön látja, nem is találja többé szokatlannak, hanem egészen természetesnek.   

Tanuló: Tanítványok Guangzhouból nagyon hiányolják Önt, nagyon óhajtják, hogy lássák Önt.

Mester: Köszönöm a tanulóknak Guangzhouból. Most ezt nehéz megmondani. (nevetés) Mert pillanatnyilag ez még nem megy.

Tanuló: Nanjing város Duolunlu-gyakorlóhelyének a Dáfá-tanítványai, valamint minden Dáfá-tanítvány Nanjingból üdvözlik a könyörületes Mestert. Átadjuk legmagasabb tiszteletünket!

Mester: Köszönöm nektek!

Tanuló: Az összes Dáfá-tanítvány Pekingből, Lanzhouból, Haerbinból, Qiqihaerből, belső Mongóliából, Guangzhouból, Sanghajból és Wuhanból üdvözli a Mestert, kérjük, ne aggódjon!

Mester: Köszönöm nektek!

Kérdés: Az erényes kormányzás a nagy Kangxi[3] császár életében arra szolgált, hogy példakép legyen az utána következő uralkodóknak és királyoknak?

Mester: A nagy Kangxi császárnak az élete viszonylag nagyszerű volt. Az embereknek a történelme átadja Kangxinak és Qianlongnak a virágzó korszakait. Az emberi dolgokról aztán nem beszélek már. Kangxi nagyszerű császár volt.

Kérdés: Egyszer feltettem egy kérdést, amely nagyon szomorúvá tette Önt.

Mester: Szomorúsággal semmi, talán a gondolataim más dolgokra gondolnak, egyáltalán nem voltam bánatos. Amire én gondolok, az másképp van, mint gondoljátok. Ti a felszínes formákat látjátok, miközben én a tényleges megtestesülést láttam.

Kérdés: Az álmomban megjelent szexdémon a saját férjem volt, ez is a démonok egy zavarása?

Mester: A férjed persze ott volt, az biztosan nem a férjed volt, ezért biztosan átváltozáson keresztül jött létre. Neked ügyelned kell.

Kérdés: A húgom a Kínai Orvostudomány Főiskolájának egy hallgatója. A következő félévben van egy kötelező csigong-tanfolyama. Kérdezi, hogy talán le kellene mondjon erről a tanfolyamról?

Mester: Ami a Kínai Orvostudomány Főiskolájának a hallgatóit illeti, ó igen, Kínának a mai orvosi főiskolái lassan szintén belátták, hogy a csigongnak közvetlen orvosi hatásai vannak a kínai orvostudomány számára, és szintén elkezdik tanítani. De ahogyan nekem ismert, az nagyon ritka, hogy az ember egyenes iskolák csigongját tanulhassa. Mert a terjesztés kezdetén létezett néhány fajta csigong, amelyik viszonylag jó volt. Később egyre több és több hamis csigong-fajta bukkant fel. Az elsőként felbukkant viszonylag jó módszer a tajcsi volt. Manapság szintén léteznek néhányan, akik a tajcsit valami egészen mássá változtatták át. A megváltoztatott biztosan károkat okozhat. Azután a yijinjing jött elő. A tajcsi a taoista rendszertől volt és a yijinjing a buddhista rendszertől volt. A yijinjing olyasmi volt, ami a Shaolin templom szerzeteseinek a belső művelésére szolgált. Azt követően még előjött a wuqinxi, egy népi művelési módszer. Ezek a dolgok voltak azok, amik viszonylag előnyösek az emberiség számára. Léteztek még mások, amelyekről nem fogunk részletesen beszélni. Most ezek mind futival rendelkező kaotikus utak, amelyek persze ártanának a hallgatóknak, ha ezek az iskolákba kellene legyenek hozva.          

Kérdés: Ha én saját magamat egy művelőnek a mércéivel mérem meg, gyakran félek, hogy a Mester nem ismeri el, hogy én egy valóban művelő tanítvány vagyok. De a többiek mindig úgy találják, hogy én nem volnék túl rossz, és újabban még asszisztenssé hagytak lenni. Én mélységesen tudom, hogy nem vagyok méltó erre és félek, hogy ártanék a Dáfá hírnevének.

Mester: Félelem, úgy tűnik, te egy picikét túlságosan félsz. Valójában egy asszisztensnek nincs is olyan sok tennivalója, ez nem is egy hivatal, csak éppen úgy van, hogy az ember minden nap elmegy a gyakorlótérre és mindent megszervez a gyakorlatokra és a -tanulásra. Nincs túl sok dolog. Ne féljél annyira. Hogy te nem tartod magadat jól műveltnek, az önmagában egészen jó és azt jelenti, hogy te láthatod a saját lemaradásod. Neked nem kellene félned, ha gyengeségeket és hibákat láttál. Ha ott vannak, akkor távolítsd el azokat. Ha egy hiba vagy ragaszkodás sem létezne, akkor nem is lenne szükséges többé művelned magad. Hogy a művelési folyamat közben az ember folyvást rendelkezik a hétköznapi emberek érzületeivel, ez a pont biztos.     

Kérdés: Amikor szenvedésekkel és nehézségekkel találkozom, tudom, hogy ez egy vizsga, és lehetőleg mozdulatlanul hagyom a szívem. De amikor kellemes dolgokkal találkozom, nem tudom elkerülni az örömöt.

Mester: Akkor hát örülj csak, az nem probléma. Az öröm végül sokkal jobb, mint azok a vizsgák, amelyek legyűrhetetlenek és amelyeket nagyon nehéznek érzel. Valójában a vidám érzületeid egészen természetesen vesznek el, miközben a szinted meg van emelve. Nem szükséges ezt szándékosan elnyomnod. Mihelyt valami kellemes dologgal rendelkezel és aztán azonnal örömtáncot lejtesz – nos az megint nem is kellene úgy legyen. Ti mindannyian rendelkeztek értelemmel és intelligensek vagytok, ezért véleményem szerint ez nem probléma. De a szenvedéseknek a vizsgáját, azt nagyon nehéz legyűrni.   

Kérdés: 1. A megvilágosultak a szintek különböző magasságaival rendelkeznek?

Mester: Természetesen, még a tathágaták sem tartoznak mind egy szinthez. Mert ahogyan mondtam, ők -királyok. A művelők összefogóan jelölik meg őket tathágataként. Léteznek még bizony nagy -királyok és még magasabb nagy -királyok.

Kérdés: 2. Ha igen, az alacsonyabb megvilágosultak élete a magasabb megvilágosultak által van elrendezve?

Mester: Az nincs úgy, ahogyan te gondolod. Ne gondolj emberi gondolatokkal az istenségekre, te nem fogod azt megérteni és az tiszteletlen is. Mihelyt valaki tathágatává művelte magát, a képességeinek a területén belül minden egészen természetes és sokoldalúan rátermett.

Kérdés: Én a korábbi tanfolyam egy tanulója vagyok. Ha mi megtettük a legnagyobb erőfeszítéseket, de a saját rossz velünk született alap miatt a művelés befejezésének a napjáig ennek ellenére nem juthatunk el a beteljesüléshez, mehetünk-e mi a Mesterrel, tudhatunk-e még… …

Mester: Ha te már a legnagyobb erőfeszítéseket tetted meg a művelésnél, akkor [ezzel a kérdéssel] valóban kevés önbizalommal rendelkeznél. Te nagy erőfeszítéseket tettél, hogy műveld magad, és ennek ellenére nem juthatsz el a beteljesüléshez, akkor valami nem stimmelne. A szavaid ellentmondásosak, (nevetés) ez a probléma nem létezik. Ha folytonosan haladhatsz előre, te nem is tudod, milyen veled született alappal rendelkezel, hogyan lehetne szó akkor rossz veled született alapról. Ha te a legnagyobb erőfeszítéseket tetted meg, pontosan a beteljesülés vár rád! (taps) 

Kérdés: Ha a földet a molekulák egy részecskéjeként szemléli az ember, akkor azok a dolgok, amik a föld-molekulákból állnak, alacsonyabbak, mint az embereknek a szintje. Mert minél magasabb a szint, annál finomabbak az alapanyagok, amelyek képezik azt.

Mester: Az sem megy, ha mindent kiszolgáltatok ebben a világegyetemben. De én elmeséltem neked, minél finomabbak és mikroszkopikusabbak, annál magasabbak a szintek. Mindazonáltal még azt is elmeséltem neked, hogy a föld a legalacsonyabb szinten található. Ez a legalacsonyabb szint a középen található a nagy részecskék és a kis részecskék között. Tehát valójában azt is mondtam neked, hogy ez még alacsonyabb a nagy részecskéknél és alacsonyabb a kis részecskéknél is, mivel a középen van és ez persze a legalacsonyabb. Mi a még magasabb dolgokról is beszéltünk, ők is magasabbak az embereknél.    

Kérdés: Nekem nincs kazettás magnóm, amivel lejátszhatom a gyakorlatzenét a Fálun Dáfá-gyakorlatok számára. Számolhatok is, hogy váltsam a gyakorlatmozdulatokat?

Mester: Igen. Mert miközben mi akkoriban kezdetben a gyakorlatokat végeztük és megtanítottam azokat a tanulóknak, nekünk nem volt zenénk. Számoltunk. A művelés végül is természetfeletti. Mert nekünk vannak önműködő mechanizmusaink, és amikor a mechanizmusok nagyon erőssé váltak, mindkét kéz magától fekszik az alhas fölé, mihelyt kilenc forduló után kész a mozdulat a kezeknél. Ezért beszélünk mi a gyakorlásunknál arról, hogy kövessük a mechanizmusokat. Mihelyt kialakultak a mechanizmusok, önműködően mozgásba fognak jönni, úgyhogy a mechanizmusok vezetik a testet arra, hogy végezze a gyakorlatokat. Garantáltan önműködően lesz csinálva. Tehát a cél, hogy én zenét hallgattatok a tanulókkal a gyakorlatoknál, abban rejlik, hogy olyan gyorsan, mint lehetséges, eléressük a kezdőkkel, hogy ne legyenek kaotikus gondolatok által zavarva. A zene hallgatásánál önmagában már nem gondol többé más dolgokra az ember. Ezt úgy csinálja, hogy tízezer gondolatot egyetlen egy gondolattal helyettesít. De a zene hallgatása önmagában szintén egy gondolat, és következésképpen ebbe a zenébe én belefűztem a -nak a tartalmát és művelési energiát is, avégett hogy ez segítően hasson ki a művelésre. Ez akkor a célja a zenehallgatásnak a gyakorlatoknál. Ha az ember helyesen tudja végezni a gyakorlatokat és nem létezik zene, az ugyanaz és nincsenek befolyásai.     

Kérdés: Helyettesíthetem gyakorlatokkal az alvást? Csinálható az úgy?

Mester: Nem, mert úgy megint egy másik végletbe jutottál. A művelési folyamatban még szükségetek van erre a testre a művelés számára, ezen test nélkül nem művelheti magát többé az ember. Azért kell enni és aludni, hogy garantáljátok ennek a testnek az egészséges állapotát, ezért kell aludnotok. Mit csináljunk viszont, ha nagyon sok munka adódik? A Dáfá dolgai miatt vagy ha túl sok munka létezik, neked hiányzik pár napnyi alvás, ez viszont csak néha van így, ez akkor tehát valami más. A gyakorlatokon keresztül azonnal újra kipihent vagy. Ha viszont arról van szó, hogy én hosszú távon gyakorlok ezen a módon, anélkül hogy aludnék, gyakorlatokkal helyettesítem az alvást, az nem megy. A Dáfá-nál nem így műveli magát az ember, mire lenne ez jó. Mert a művelésednek az első helyén a xinxing emelése van, ezzel lehetsz valóban megemelve. Ha a xinxinged nincs megemelve, nem lehetsz megemelve, mindegy, mennyi gyakorlatot is végzel. Az emberek nem csinálhatják ezt szántszándékkal és nem emelkedhetnek meg kényszer hatása alatt gyakorlatokon keresztül. Ha a xinxing nem emelkedik meg, nem létezik emelkedés, mindegy, bárhogyan is gyakorolsz.             

Kérdés: Tudom, hogy a részvény-kereskedelem nem jó, de nem tudom megérteni a lényeget. Az USA-cégeknél mindenkinek vannak részvények osztva egyfajta szociális gondoskodásként, az jogtalan pénz? A részvények a cégek finanszírozása és fejlesztése egy módszereként számítanak?

Mester: Megmondhatom nektek,  az, amit az emberek helyesnek tartanak, nem feltétlenül helyes. Különösen abban az időben, amelyikben az emberi erkölcs nem jó, az, amit az emberek jónak tartanak, valószínűleg rossz. Tudjátok, jövedelem munkán keresztül vagy saját meggondolásokon és bevetésen keresztül, vagy ha te nagy üzleteket csinálsz, ha neked megvan ez az adottságod, az mind egy normális út, hogy pénzt keress. Mindegy, bármennyit is keresel, az nem tesz semmit. A spekulációkat nem tartom olyan jónak. Mert ebben a világegyetemben létezik ez az alapelv, amelyet úgy hívnak, veszteség nélkül nincs nyereség. Miközben megkaptad ezt a pénzt, te nem is tudod, milyen sok jó dolgot veszítettél el te saját magad, mivel te erre semmit sem áldoztál. A részvényeknél léteznek nyereségek és veszteségek, az emberszív velük mozdul, hogyan mehetne, hogy a művelésnél ezt szintén úgy tedd. Némelyek gazdaggá váltak, akkor nagyon valószínűen léteznek olyanok, akik leugranak a toronyházról. Valójában a részvényekkel való kereskedelem pontosan egy szerencsejáték. Akkor művelőként, szerencsejátékokat kellene játsszon az ember? Véleményem szerint épphogy nem. Természetesen én nem azt mondtam, hogyan kellene a hétköznapi embereknek szemlélniük a részvényeket a hétköznapi emberek társadalmában. Hogy egy ember kellene-e kereskedjen részvényekkel vagy sem, az a hétköznapi emberek dolga. Itt csak a művelőknek magyarázom el a művelésnek az alapelveit. Hiszen ti éppen túl kellene menjetek a hétköznapi emberek állapotán és éppen még magasabb mércék követelményeinek kellene megfeleljetek. Nem igaz? Az, amit a munkahely szociális gondoskodásként, illetve a fizetés részeként ad át, persze közvetlenül ki lehet fizetve.            

Kérdés: Művelők nem szabad karmát elviseljenek rokonok számára, miért tudnak viszont gyerekek, akiknek nincsen karmájuk, karmát elviselni számunkra?

Mester: Talán látja a gyermek, hogy nagyon nehéz a szülőknek a vizsgáknál való átjutáson és túl rosszak, így elvisel számodra valamit. És te még meg sem tudod becsülni: miért szenvednek a gyerekek értem? (nevetés) Evvel csak egy alapelvet magyarázok el, nem feltétlenül ez a helyzet. Mindazonáltal szintén csak a Dáfá-tanítványok gyermekeinél történnek ilyen dolgok.

Kérdés: Egy ötéves gyermek már két év hosszán át művelte magát és azt mondja, hogy a homlokán egy tévékészülék létezik és a Mester éjjel-nappal magyarázza neki a -t. Ez egy zavarás vagy egy helyes állapot?

Mester: Gyerekeknél ez nem zavarás. Talán éppen ezen módszer által kapja meg a -t a gyermek. De semmi esetre sem fogja befolyásolni, hogy a gyermek kipihenje magát.

Kérdés: Ha az emberi társadalomban egy hatalmasan nagy démoni erő nagy terjedelemben szabotálná a Dáfá-t, és még ki akarná irtani, mi lenne a legjobb út és mód arra, hogy harmonizáljuk a Dáfá-t?

Mester: Egy tanuló azt mondta nekem, hogy én garantáltan a végéig fogom művelni a Dáfá-t, ha le is van vágva a fejem, a testem még itt ül a meditációnál. (taps) Ha az emberi gondolat nem hagyja magát megmozdítani, bármilyen kényszerítő módszer csak a felszínt befolyásolhatja, de nem a lényeget. A művelésnél én az alapelvtől fogva értetem meg egyvalakivel. Menne az, ha valaki csak felszínesen törődne az emberrel és meg lenne tiltva neki valami, mehetne az? Stimmel ez vagy sem? Biztosan, némely tanulók mesélik nekem, én nem hagyom megindítani magam, egészen mindegy, hogyan van ez és hogyan zavarnak. Ez éppen így a legjobb. Természetesen csak a gondolatok maradnak nyugodtak, az embernek viszont meg kell mozdulnia.        

Kérdés: Én egész nap a -terjesztésre gondolok, ez is ki lehet használva a démonok által?

Mester: Ha a -terjesztésre gondol az ember, az egy jó dolog, az nem hibás. De ez nem is kellene befolyásolja a művelést. A -terjesztés dolgait Dáfá-tanítványként tényleg meg kell tenni.

Kérdés: A nyugati társadalomban az emberek többet ügyelnek a fogak szépségére. Szabad nekünk tanítványként megtisztíttatnunk a fogainkat?

Mester: Tisztítsd őket, ha akarod. Az semmit sem jelent. Alkalmasint az azt jelentheti, hogy te szebbé akarod tenni magad. Ezek a hétköznapi emberek dolgai.

Kérdés: Amikor Sákjamuni buddha és Jézus azért terjesztették a -t, hogy embereket váltsanak meg, a világegyetem minden élőlénye már el volt térülve a -tól. Miért nem lett akkoriban helyreigazítva a ?

Mester: Ők csak tathágaták voltak. Ezért nem tudták helyreigazítani a kozmikus -t. Csak a saját -jukat tudták helyreigazítani.

Kérdés: Kérem, Mester, mondja meg: tulajdonképpen már mindenki keresztülment a beteljesülésnek a vizsgáján? És azoknak az emberek, akiknek nem sikerült a vizsga, vannak-e még később esélyeik?

Mester: Ezeket a dolgokat nem szabad kimondanom. Ha azt mondanám neked, hogy még léteznek esélyek, és te azokra várnál és azokra készülnél, akkor az sem menne többé. El kellene mesélnem neked, hogy ti mindannyian eljuthattok a beteljesüléshez és hányan jutottak el közületek a beteljesüléshez, ilyesmit nem is szabad elárulnom.

Kérdés: Én már régóta élek az USA-ban. Nekem mindig volt egy vonzódásom Kínához, kiváltképp a nincstelen diákokhoz és egyetemistákhoz, és szívesen szeretnék segíteni nekik. Gondolom, ez egyfajta szánalom kellett volna legyen. Mióta Fálun Dáfá-t művelek, belsőleg valamelyest bizonytalan vagyok ezzel az érzülettel és nem tudom, hogy segítenem kellene-e nekik vagy sem. A szívemben ez erősen jár ide-oda. Nem tudom, hogy ez az érzület a hétköznapi emberek közötti érzelmek-e vagy a magasztos könyörületesség?     

Mester: Abban szintén semmi hibás sincs, ha valaki a hazájában élő emberek iránt egyfajta honfitársi érzelemmel rendelkezik. Szintén nem hibás segíteni valakinek, ha az ember látja, hogy ő szegény. De amiről én beszélek, az az, hogy a művelők inkább a művelésbe kellene bevessék az energiáikat. Mert sok dolognál te nem látod a sorskapcsolataikat. Mi lenne, ha az, akinek segítesz, később szabotálná a Dáfá-t? Természetesen mérhetetlenül sok művelési energiád és erényed lenne, ha azok, akiknek segítesz, a jövőben mindannyian Dáfá-t tanulnának. Mert a jövőben jót adna neked vissza. Minden dolognál egy művelő magas mércéjéhez kellene igazodnod. Némelyek azt mondják, én templomokat építek, hogy jót tegyek. Valójában én úgy vélem, Sákjamuni is azt mondta, hogy a szándékkal teli olyan, mint az illúziók és a szappanbuborékok. Te sohasem juthatnál felfelé, ha te saját magad nem művelted volna magadat. Te nem válhatnál buddhává, még ha az egész városban is mindenütt templomokat építettél volna, mert nem művelted magad. Kinyitnának-e még egy hátsó ajtót a buddhák és azt mondanák-e: „Gyere fel”, ha ő látja, hogy te sok templomot építettél neki? Az ember ezt persze a hétköznapi emberek szívével méri le. Lehetne-e ez így? Nem, bárki is az, az nem megy, ha nem műveli magát. Ellenkezőleg, talán azokban a templomokban, amiket építettél, nem léteznek buddhák. A buddhák nem is mennének oda. A templomok mind a rókák és a sárga menyétek által lennének elfoglalva. Akkor te hóhérsegédet játszottál volna és egészen ellenkezőleg valami rosszat tettél. Ez egyszerűen egy ilyen viszony, amelyet az emberek nem tudnának átlátni. De nekünk művelőkként tisztában kell lennünk ezzel.     

Kérdés: „A Fálun Dáfá jelentéseinek az elmagyarázása” című könyvben a 72. oldalon azt írja, „Ha aztán egyvalaki valóban tovább művelheti magát és azon a véleményen van, hogy ezt meg tudja csinálni és meg is szeretné csinálni, akkor magára veheti és eltávolíthatja a rokonságnak és a barátoknak a karmáját is, úgyhogy át lesz változtatva E-vé. Minden esetre ez nagyon nehéz, mert mindez kéz a kézben megy egy ember xinxingjével és a szívének a toleranciájával. Ha tehát ő eljutott eddig a lépésig, ez már tele van, akkor semmit sem lehet többé beletölteni, így mutatkozhat meg az. Ha valaki még több szenvedést kell elviseljen, megtörténhetne, hogy annak alapján, hogy többé nem elegendő az a képessége, hogy szenvedéseket viseljen el, újra rosszabbá válik és le fog esni, ezért hiába művelte volna magát.” Mester, hogyan értendő, kérem, az utolsó mondat?

Mester: Ez a -alapelv szempontjától fogva van elmagyarázva. Ha tényleg létezne egy ilyen helyzet, lehetőségek is léteznének felfelé műveltetni egyvalakit. Ha egy művelőnek egy túl nagy vizsgája van, amelyet nem tud többé elviselni, egy másik végletbe fog menni. Ha egy hétköznapi ember felhánytorgat valamit egy másiknak, nem szabad eltúlozza; mihelyt eltúlozza, az nem fogadja el többé és hirtelen akár egy másik végletbe is mehet. Itt egy hétköznapi ember nem kezelt helyesen egy problémát. A művelésnél is úgy van. Ha te addig az állapotig művelted magad és neked túl nagy nehézségek kellene legyenek hozzád csatolva, számodra akkor az valóban nagyon veszélyes lenne. A vizsga legyűrésénél ez nincs is megmondva neked. El lehet árulni neked? Hogyan lehetne megmondani neked, hogy ez egy olyan vizsga, amelyen át kell jussál? Ámde te a művelésnél vagy és ezért ez nincs megmondva neked. Azonkívül, ha a művelésnél egyvalaki eljutott a beteljesüléshez, biztosan azonnal el is fog jutni a megvilágosodáshoz. Az biztos. Ha te odáig művelted magad és a befogadóképességed már el van érve és ennek ellenére még nem jutottál el a megvilágosodáshoz, te már elérted volna a határt és még mindig nem jutottál volna el a megvilágosodáshoz, úgy akkor ez egyszerre kétségbeesésbe és reménytelenségbe váltana át. Így ez egyszerre ahhoz vezetne, hogy az ember a másik végletbe jutott, az nagyon veszélyes lenne. Így van ez elgondolva.      

Kérdés: Tanulók Fushunból és Xianból üdvözlik a Mestert!

Mester: Köszönöm nektek!

Kérdés: A Fálun Dáfá-t művelő rokonaim Kínában otthon művelik magukat, miközben zavarások léteznek kívülről, úgyhogy nem tudják a gyakorlóhelyen végezni a gyakorlatokat. A műveléshez való akaratuk nem változott meg. Mester, befolyásolná ez a beteljesüléshez való művelésüket?

Mester: A „Zhuán Fálun”-ban már megmondtam, otthon vagy kint az ugyanaz, de nektek nem kellene elveszítenetek egy olyan környezetet, amelyikben közösen emelkedhettek meg. A Dáfá a beteljesüléshez vezetheti a tanulókat, és a tanulók is kellene harmonizálják a Dáfá-t.

Kérdés: Rendelkezhetnek-e a tanítványok egyszer azzal a lehetőséggel, hogy Önt személyesen hallják a „Hong Yin”-t olvasni? Mint egy videoszalagon … …

Mester: Ha a jövőben lesz alkalmunk, akkor megcsináljuk azt.

Kérdés: Ön arra tanít bennünket, hogy kedvesek legyünk másokhoz és hogy a női tanítványok gyengédséggel kellene rendelkezzenek. De ez gyakran a másik nem félreértéseihez vezet. Nekünk továbbra is egy hétköznapi ember viselkedésével kellene szemben állnunk a másik nemmel?

Mester: Persze helyes, akkor úgy kell beszéljünk, mintha férfi lenne az ember? A nők olyanok kellene legyenek, mint a nők és úgy viselkedjenek, mint a nők, ha tesznek valamit. Én ezt csak úgy mondom nektek. Hogy ez félreértésekhez vezethet-e, normális módon nem. Az emberekkel való bánásmódnál nem túlzásba vinni és egyszerűen egészen természetesnek lenni, úgy biztosan nincs probléma.   

Kérdés: A férjem amerikai. Amikor megkaptam a -t, tovább ajánlottam neki. Miközben olvasott, láttam, hogy egy Fálun volt a feje fölött. De egy nap hirtelen elkezdett jógát tanulni, és úgy véli, hogy a jóga erősen tartja a testét, és szinte minden este olyasmit akar …

Mester: Némely dolgokat már csak megfontoltsággal kellene szemlélnie az embernek és saját magánál utánanéznie, hogy saját magának van-e valahol egy problémája, ha nem, akkor azok démonoknak a zavarásai. De mindegy, hogy zavarások-e, vagy hogy nekünk saját magunknak van-e egy problémánk, a saját férjével beszélhet az ember az alapelvekről, egy ember épphogy rendelkezik értelemmel. Mi mindannyian meg kell őrizzük a xinxingünket, mások viselkedhetnek jogtalanul, nekünk saját magunknak nem szabad jogtalanul viselkednünk. Ha az ember saját maga meg tudja őrizni a xinxingjét, egy idő után ez mind el fog múlni és nem fog sokáig tartani. Végül ő biztosan meg fog változni, mivel mi áttörtük a saját művelési szintünket. Ez garantáltan így van! (taps)     

Kérdés: Mi a kapcsolat a szubjektív vágyálom és önzés és az önzetlenség között?

Mester: Ne vegyétek egy kalap alá a hétköznapi emberek gondolatait és a művelés állapotait. A szubjektív vágyálom, amire te gondolsz, az nagyon valószínűen a hétköznapi emberek egy ragaszkodása. Az önzetlenség olyasmi, amit ti az én követelményem szerint kell elérjetek a művelésben, de ez nem olyasmi, amit mesterségesen kell megcsináljatok. De ha ti nem tesztek erőfeszítéseket a művelésben, hogy elérjétek ezt, akkor az megint nem lenne többé művelés. Ez azt jelenti, neked nem szabad ezt kikényszerítened, egyszerre azonnal el kell engedjem ezt az önzést és elérjem az önzetlenséget. Én még csak azt sem tudom, hogyan lehet önzetlen az ember. Ezért minden akkor lesz elérve, amikor az ember a megemelkedésnek a folyamatában a művelés közben felismerheti ezt.

Kérdés: A férjem Dáfá-könyveket tépett szét és sok tiszteletlen dolgot mondott a Dáfá-ról. Ő még tett néhány tiszteletlen dolgot a Dáfá-val szemben. Tanítványként nagyon szomorú vagyok. A Dáfá egy könyvét sem olvasta el.

Mester: A jelenlevőink között szintén vannak olyanok, akik korábban a Dáfá-ról való hiányos megértések alapján szintén ilyen dolgokat tettek egyszer. Később ő tanulta a Dáfá-t. Nézz egyszer utána, hogy ezt saját magad okoztad-e magadnak, vagy hogy ez valóban egy zavarás-e. Mindazonáltal egy pont: egészen mindegy, hogy ez egy zavarás-e vagy egy állapot a művelésben, tanulóként az ember meg kell őrizze a xinxingjét. Az emberek tehetnek rossz és hibás dolgokat, de nekünk nem szabad. Valójában egy ember mindent vissza kell fizessen, bármit is tett. Azoknál a dolgoknál, amelyekkel a Dáfá-t zavarja az ember, a bűn nagyon nagy.

Kérdés: Néha a Dáfá-tanítványok teljes bevetése a gyakorlatokba és a -tanulásba (teljes elkötelezettsége a gyakorlatokkal és a -tanulással szemben) ahhoz vezet, hogy a közelükben levő emberek ezt nem tudják megérteni, vagy még távol is tartják magukat. Ez azon múlik, hogy a művelésnél a tanulók nem feleltek meg a legnagyobb mértékben a hétköznapi emberek társadalmának?   

Mester: Ez azon múlik, hogyan kötelezte el magát az ember. Az biztosan nem megy, ha a tanuló gyakran egész nap csak a gyakorlatokat végzi és -t tanul, és semmit sem csinál a háztartásban és nem végez munkát sem. Azonkívül, ha a normál gyakorlatoknál mi mindannyian sárga öltözeteket hordanánk, a hétköznapi emberek vallásként érzékelnének téged és kevéssé mernék velünk csinálni. Ha a gyakorlatoknál mindannyian egészen szabadon hétköznapi ruhákat hordunk és olyanok vagyunk, mint a normál emberek, lehetőleg olyanok, mint a környezetünkben levő emberek, lehet, hogy némelyek jönni fognak és részt fognak venni a gyakorlatokon és meg fogják kapni a -t.

Kérdés: A szemem előtt egy hártya (membrán) forog, ami úgy néz ki, mint egy átlátszó léggömb, ez már több mint két éve megy. A hártyában sok fekete pont található, amelyik változik. Ennek a xuanguanhoz van köze? Mester, adhat-e Ön egy utalást?

Mester: Talán. Mindegyik személynek a konkrét állapotait nem szeretném kimondani, ez jó a művelésetek számára.

Kérdés: Nekem van egy kis félvér lányunokám, aki egyéves. Kerek 24 órán át van nálam. Ha a könyvet olvasom, mindig a „Zhuán Fálun”-t és a Mesternek a képét szeretné csókolni. Nem tudom, hogy lejátszhatom-e neki a Mester -magyarázatának a hangszalagfelvételeit, hogy segítsek neki megkapni a -t?

Mester: Igen, természetesen. Igen, természetesen. A Dáfá-tanítványok gyermekei pontosan mások, mint a hétköznapi emberek gyermekei.

Kérdés: Üdvözletek a Mesternek a pekingi Haidian-kerület Dáfá-tanítványainak a nevében!

Mester: Köszönöm nektek! (taps)

Kérdés: Minél inkább kiástam és eltávolítottam a saját ragaszkodást a művelésben, annál inkább fel tudom ismerni a hétköznapi embereknek a sok ragaszkodását, valamint azt a csúfat és gonoszat, amelyik ebben a fajta ragaszkodásban van tartalmazva. Szeretném megkérdezni a Mestert, milyen beállítottsággal kellene szemléljem ezt?

Mester: Ez normális. A művelés egy ideje után mindenki megszerezte ezt a tapasztalatot. Ezekkel a dolgokkal, amik a hétköznapi emberek társadalmában vannak kialakítva, mindenki rendelkezik a hétköznapi emberek társadalmában, és a hétköznapi emberek nem láthatják ezeket. Hogy ti láthatjátok, az abban rejlik, hogy a művelés közben ti felülmúltátok a hétköznapi embereket. De nektek meg kell legyen a gondolatotok, hogy eltaszítsátok és elhárítsátok azokat.

Kérdés: A következő mondat „a buddhista rendszernek a Fálun-ja, a taoista rendszernek a yinje és a yangja, minden a tíz égtájnak a világában kivétel nélkül megjelenik a Fálun-ban” fordításánál némelyek a buddhista rendszernek a Fálun-ját „Dharma-kerék”-ként fordították le. Milyen különbség létezik a „Dharma-kerék” és azon Fálun között, amelyről a Dáfá-ban beszélnek? Mester, adhat Ön nekünk egy világos útmutatást, hogy ez a „Dharma” az angolban a buddhista vallásnak a tanát jelenti? Persze a Mester tulajdonképpen már adott egy világos útmutatást, hogy ámde tulajdonképpen mindkét fent említett Fálun a hivatalos pinyin átírással Fálun-ként kellene legyen lefordítva.    

Mester: Igen, jobb közvetlenül lefordítani. Mert némely megnevezéseknél ezeket közvetlenül kell lefordítani. Némely nyelvekkel tényleg nehéz a Fálun-nak az igazi jelentését bemutatni. Ezért némely dolgok nem lehetnek lefordítva. Gondolom, ez így van. Nem szabad „Dharma-kereket” használni, mert a tartalom lényegesen más.

Kérdés: 1. A hónap elején a World Daily-ben olvastam a „Kiadatás … …”-ról, tanítványként nagyon nyomja a szívemet. Gyakran állok egyedül a Mester képe előtt és szüntelenül csorognak a könnyek a szememből. Az a gondolatom jött, hogy visszatérjek Kínába, hogy elviseljem a nehézségeket a Mesterért.     

Mester: Ami a szíveteket illeti, úgy azt mind tudom látni.

Kérdés: 2. Hogy tanítványként ilyen állapotban vagyok, az abban rejlik, mert a Mester túlontúl sokat tett, vagy mert tanítványként ezt mind emberi érzületekkel szemlélem?

Mester: Nem, ez mind nem az, mindez nem az. Hogy így gondolkodik az ember, az is természetes. (taps)

Kérdés: De-t veszít az ember, ha a férjem szeretne elválni és én nem egyezek bele?

Mester: Mindegy, mit csinálnak mások, annál nem fogsz De-t veszíteni. Ámde az ilyen dolgoknál jól kell tudjon uralkodni magán az ember. Egészen mindegy, mi történik, az ember saját maga mindig egy gyakorlóként és egy művelőként kell viselkedjen. Végül is a válás semmi jó. Ha viszont a másik ugyancsak nehezen győzhető meg, akkor a dolog nagyon kínos lesz. Azonban minden megtörténhet, könnyen lehet, hogy valamilyen ragaszkodás kell legyen eltávolítva. Egészen mindegy, hogyan, mi saját magunk jól kell viselkedjünk.      

Kérdés: Tanítványként én nem szerveztem meg jól egy hétköznapi embernek a tanulmányát és az életét. Egy válás valami elkerülhetetlen dolog lenne? Sok -tanulás ellenére sem tudhattam ezt áttörni. Megfelelne az egy művelő mércéinek, ha elengedném ezt az érzelmi köteléket és el tudnám fogadni?

Mester: Én csak azt mondhatom neked, hogy viselkedj egy művelő mércéje szerint. Tényleg sokan léteznek, akik ebben a tekintetben nem tudnak valamit elengedni. Tudom, hogy a mi tanulóinknál is előfordult ilyesmi, válásról volt szó és mindegy, bármennyi erőfeszítést is tett az ember, semmit sem segített. Ha aztán már valóban nem megy tovább, na akkor váljunk hát el. A partner látta, hogy ő (a nő) ezt most komolyan gondolta és aztán nem csapott többé patáliát. Amikor a tanulónő ezt valóban el tudta engedni a szívében és nem veszekedtek többé, úgy a partner megint nem akart többé válni. Sőt azt mondta, akkor hát gyakorolj, ha akarod. Ilyen esetek is voltak. Mindazonáltal ez nincs mindenkinél így. Némelyek közülünk tényleg el is váltak. Ezért még nem mondhatom neked ezt így. Amit mondhatok neked, az csak az, hogy viselkedj egy művelő mércéi szerint. Először csináljuk jól ezt saját magunk és azután nézzük csak meg, hogyan fejlődnek a dolgok.

Kérdés: Amikor Wuhanban gyakoroltam, a gyakorlóhelyünknek az asszisztáló személye azt mondta nekem, ámbár a nővérem egy sokéves tanulónő volt, még mindig nem tudhatott átjutni a szex vizsgáján. Véleményem szerint ő akkor nem egy igaz művelő. Ez az én személyes felismerésem, helyes ez?

Mester: Gondolom ez azon múlik. Ha ez házastársak között lenne, még nem szabadna ezt így szemlélned. Mert én azt mondtam nektek, hogy a lehető leginkább a hétköznapi embereknek megfelelve műveljétek magatokat. Házastársak között nem szabad legyen azért befolyásolva a családi élet, mert ti elkezdtétek a művelést. Mi itt a hétköznapi embereknél műveljük magunkat. Amilyen jól csak megy, a hétköznapi embereknek megfelelően művelődni! Ha ez nem házastársak között lenne, egy tanuló számára ez akkor egy meglehetős probléma lenne.   

Kérdés: Én festő vagyok és jelenleg egy normál munkám van. A szabadidőmben néha gyakran szeretnék festeni valamit, amit szívesen festek. Mivel viszont félek, hogy ezáltal a -tanulásnak az idejét veszem igénybe, gyakran elnyomom ezt a gondolatot. A családom és a barátaim úgy vélik, én nem volnék többé törekvő és becsvágyó és feladtam volna az eredeti célomat, amióta megtanultam a Fálun Gong-ot. Meg kellene-e feleljek a hétköznapi emberek társadalmának és a természetes lefolyást (utat) kövessem, és azt juttassam kifejezésre, amit a szívemben szívesen szeretnék festeni?

Mester: Ebben a pontban két kérdést szeretnék elmagyarázni neked. Egyfelől te nem állítottad be helyesen a kapcsolatot a munkád és a -tanulás között. Ha helyesen állítottad volna be, nem létezett volna egy hátrány sem a festészeted és az alkotásod számára. Közülünk mindegyiknek van egy munkája, mindegyik a társadalomnak egy tagja, azonkívül sokan rendkívül jól állították be a kapcsolatot. Azonkívül éppen újságírókkal beszéltem erről. Hogyan festhet jól valaki, ha a -tanulás óta nincs többé ragaszkodása? Egy hétköznapi ember bölcsessége korlátozott. Ha töri a fejét, nem tud sem jól enni, sem jól aludni és eltűnődik a dolgokon, ha kidolgoz egy koncepciót vagy megalkot valamit, vagy fest valamit, akkor az nem feltétlenül jó. De művelőként, ha a festés persze éppen a saját szakirányzata és éppen ez a foglalkozása, akkor a saját munkáját jól kellene végezze. A szellemi látóköröd a művelésednek megfelelően emelkedik meg a művelés közben. Kell neked még törnöd a fejed, hogy azon gondolkozzál, ha egy olyan szellemi látókörön, amelyik magasabb a hétköznapi emberekénél, el van tervezve valami? Minden, amit festeni akarsz, a kifejezési módszereid, valamint a művészi sikered biztosan magasabb, mint a hétköznapi embereké. Ez talán nem egy ilyen viszony? Mindazonáltal, bárhogyan is, az embernek időre van szüksége a festéshez, ezt ismerem. Persze ezt is be lehet helyesen állítani: minden nap ilyen hosszan tanulok -t, ilyen hosszan végzem a gyakorlatot, és a maradék időben dolgozom, úgy akkor ez jó és egy hátrány sem létezik.                

De még egyet, te itt szóba hoztál egy kérdést. A festőknél néha az inspiráció a kérdéses. Mihelyt ott van az inspiráció, akkor van egy lelkesedése arra, hogy fessen. Mit fessen az ember? Akkor meg kell nézni, milyen gondolatok azok, amelyekkel alkotsz? Ha olyan dolgok lennének, amelyek nem felelnek meg egy művelő mércéjének, természetesen nem szabad lefestenünk azokat. A hétköznapi emberek társadalmában élő művelőként a hétköznapi embereknek a lehető leginkább megfelelve kell művelned magad. Ha viszont némely dolgok még a hétköznapi emberek erkölcsének sem felelnek meg többé, akkor nem szabad lefestenünk azokat. Az akkor az lenne, karmát létrehozni és rosszat tenni. Amit festettél, még meg kell legyen mutatva másoknak. Ha mi a valóban szép és jó dolgokat festhetjük meg, akkor fessétek azokat.       

Minden cédula meg lett válaszolva. Ezzel lezárom a kérdéseitek megválaszolását mára. Köszönöm nektek! (hosszas taps)

Mindegy, milyen nehézzé válik a környezetetek, tartsátok nyugton a szíveteket. Ha egyvalaki nem hagyja magát megingatni, tízezren lesznek bátorítva, hogy ők se inogjanak meg! (viharos taps)

Szójegyzék

 

De                                           erény, egyfajta fehér anyag egy másik dimenzióban

                                           törvény, a kozmikus törvény; a buddhizmusban úgy hívják „Dharma”

Xinxing                                   „a szív természete”, „a szív minősége”

Zhen, Shan, Ren                     a világegyetem legmagasabb tulajdonságai, szó szerint, „Őszinteség, Könyörületesség, Elnézés”

 

 

Nyilvánosságra hozva a www.minghui.de honlapon:

 

 

(Utolsó – német – változtatás:                       2011. 06.     )

(A magyar fordítás elkészült:              2011. 08. 19)

(Utolsó – magyar – változtatás:          2011. 08. 27)

 

 

A fordítás az alábbi német változat alapján készült:

Fa-Erklärung auf der Fa-Konferenz in der Mitte der USA

 

http://www.falundafa.de/buecher_online/other/Chicago_1999.html

 

Megjegyzés: Ennek a cikknek a mélyebb megértéséhez ajánlott elolvasni előbb a Fálun Gong és a Zhuán Fálun című könyveket, amelyek innen ingyenesen letölthetőek:

http://www.falundafa.hu/media.html

 

Fordítók megjegyzése: Lehetséges, hogy idővel változtatásokat eszközlünk a fordításon a minél jobb szöveghűség és érthetőség érdekében.

 

 

 

 

 

 

 

 

 


[1]               A fordító megjegyzése: Zhongnanhai a kormánynak a kormányzati körzete Pekingben.

[2]              A fordító megjegyzése: Qinshihuang a Qin-dinasztia első császára volt (221 - 207 Kr. előtt.)

[3]           A fordító megjegyzése: Kang Xi (1662-1722) és Qian Long (1736-1796) a Qing dinasztia (1644-1911) híres császárai voltak