(1997.04.06)
Éppen hogy találkoztunk New York-ban. Csak egy
pár nap telt el, és itt már újra látjuk egymást. Tulajdonképpen én akartam
nektek időt hagyni a feldolgozásra, mivel amit utolsó alkalommal elmagyaráztam,
nagyon magas volt. Ha te azt, amit én az utóbbi időben elmagyaráztam, pontosan
átgondolod, talán észre fogod venni, hogy az, amit elmagyaráztam, a valóságban
sokkal magasabb. A valóságban a lényeget magyaráztam el. Mert ennek van egy
alapja, éspedig, nektek magas képzési és tudásszintetek van. Ezenkívül egy rész
közületek valamivel később kapta meg a Fá-t. És ezek az emberek, akik a Fá-t
későn kapták meg, nagyon gyorsan emelkednek. Így a követelmények is magasak
velük szemben, és a szintjük is nagyon gyorsan emelkedik. Ti úgy találjátok,
hogy a nehézségi fok valamivel magasabb és valamivel több nehézség adódik,
vagyis úgy tűnik, hogy valamivel több szomorúság létezik; ez szükségszerűen így
van. Sok minden, amit ma elmagyarázok, eddig még
nem volt elmagyarázva. Mivel az idő a művelésre nagyon korlátolt, olyan gyorsan
amennyire csak lehetséges én teljesen át akarom nektek adni a Fá-t, hogy olyan
gyorsan műveljétek magatokat, amennyire lehetséges, és eljussatok a
beteljesüléshez, olyan gyorsan amennyire lehetséges.
Tegnap beszéltem még egy ilyen kérdésről; ti
talán ismeritek a ,,Zarándokút nyugatra“ című kínai könyvet. A nyugatra való
utazása közben, hogy elhozza a szútrákat, Tang Seng szerzetes mindenféle
nehézségeken ment keresztül, 9-szer 9, vagyis 81 nehézségen; ha csak egy is
hiányzott, nem ment, akkor még azt is be kellett pótolja. Vagyis egyáltalán nem
volt olyan egyszerű. Ti ma túlságosan is egyszerűen kaptátok meg a Fá-t; még ha
nem is lennétek az USA-ban, vehetnétek egy repülőjegyet, és egy szempillantás
alatt már itt lennétek. Ehhez viszonyítva ti tényleg nagyon egyszerűen kaptátok
meg a Fá-t, de hogyha ti művelitek, akkor már nem olyan egyszerű. Én is
gondolkoztam rajta, hogy tanulhatja-e, hogy megkaphatja-e, és hogyan járjon el
ezzel a Fá-val, ezt nézzük csak meg mi még egyszer. Az idő emiatt nem húzódhat
el túl sokat. A felismerésekről, hogy meg akarja kapni ezt a Fá-t vagy sem, még
össze-vissza gondolkodik, még mérlegel: Hogy én vajon tanulnám? Így vagy úgy. –
Ezt mi is mérlegeljük. Ezért úgy találom, hogy előnyei is vannak, ha az idő
picit szűkös. Nem mindenki kaphatja meg ezt a Fá-t, mi sorskapcsolatokról
beszélünk. Ez azt jelenti, ha az idő szűkös, azok, akik a Fá-t nem kell
megkapják, talán nem tudnak idejönni. Ha az idő mégis túl hosszan elhúzódik,
egy ilyen probléma fordulhat elő: Azok, akik a Fá-t nem kellene megkapják,
talán idejöhetnének; aztán zavarhatnának és szabotálhatnának bennünket. Ők nem
hisznek ebben és zavaró hatásuk lehetne. Természetesen a kapunk nagyon szélesre
van kitárva. Mindegy hogy milyen ember is vagy, addig míg tanulni tudod,
viseljük érted a felelősséget. De azért mi meg kell nézzük egyszer az
emberszívet is.
A Fofá (Buddha Törvénye) átfogó és mélyreható. A
Fá (Törvény), amit mi ma elmagyarázunk, túlmegy a szokványos felismeréseken,
ahogyan a Fofá-t megértik; mi az egész világegyetem Fá-ját és az egész
világegyetem tulajdonságait magyarázzuk el. És ennek az óriási világegyetemnek
minden rétege rendelkezik a világegyetem tulajdonságaival, vagyis a
Fá-alapelvekkel, a ,,Zhen, Shan, Ren“ megtestesüléseivel minden szinten. És minden szinten a Fá-alapelvek óriásiak, összetettek és
sokrétűek. Ha te egy szintnek az alapelveit világosan el akarod magyarázni,
lehetséges, hogy az egész életed ideje rámegy erre, és mégsem tudod őket
teljesen kimondani. Ilyen összetettek és sokrétűek. Ti tudjátok, hogy Buddha
Sákjamuni a tathágata szintjén az embereknek és a magukat művelő tanítványainak
a Fá-t magyarázta. Eközben kimerítette egész életének idejét, és mégis csak a
saját iskolája dolgait magyarázta el. Buddha Sákjamuni azt mondta, hogy a
műveléshez 84.000 iskola létezne; a taoisták ehhez még nincsenek is hozzáadva.
A kínai taoista iskolákban azt mondják, hogy náluk szintén még 3600 iskola
létezne; ehhez még nincsenek hozzáadva a nyugati vallások istenségeinek
általunk általánosan ismert művelési módszerei. Ezenkívül a felismerés, hogy
84.000 iskola létezik, amiről Buddha Sákjamuni beszélt, csak azon a területen
van, amit a tathágata szintjén elmagyarázott. Ha tehát túlmegy ezen a
területen, még csak nem is lehet tudni, hány művelési módszer létezik, és hány
különböző tathágata-buddha és Fá-alapelv létezik, amit felismertek és
tanúsítottak, tehát nagyon nagy. Azt is lehet mondani, hogy a Fofá-t még csak a
tengerek és óceánok végtelenségével sem lehet leírni. Amilyen nagy a
világegyetem, olyan nagy ez a Fá. Ilyen az összefüggés.
Én ma csak az emberi nyelvvel, éspedig az
emberiség mai legegyszerűbb és legfelületesebb nyelvével adtam egy áttekintést
a nagyon nagy és nagyon mélyreható, egész világegyetemről és magyaráztam el
összefoglalva. Ha ti ezt a Fá-t valóban teljesen meg tudjátok érteni és valóban
művelni tudjátok magatokat ebben a Fá-ban, akkor az általatok érzékelt és
felismert dolgok olyan magasak és mélyrehatóak, hogy azt nem lehet szavakkal kifejezni.
Ameddig műveled magad, idővel egyre többet fogsz érzékelni és felismerni. A
,,Zhuán Fálun“ olvasásánál egyre többet fogsz felfogni. Ha neked egy nagyon jó
alapod van és ebben a nagy Fá-ban műveled magad, valóban elegendő létezik
számodra a műveléshez; akármilyen magasra is akarod művelni magad, olyan nagy
lesz a Fá, ez a Fá egyszerűen mindent magában foglal. Ti tudjátok, már a
,,Zhuán Fálun“ könyvben megmondtam, hogy a benne tartalmazott Fá-alapelvek
nagyon átfogóak. Te látod, hogy minden írásjel
mögött, rétegről rétegre, számtalan buddha, taó és istenség található, ők
megszámlálhatatlanok. Mert minden szintnek
megvannak a mindenkori szint alapelvei, és minden
szinten léteznek a mindenkori szint buddhái, taói és istenségei. Gondoljátok
csak át, milyen nagy is kell legyen ez a Fá. A valóságban én ezt is csak
összefoglalva magyaráztam el nektek. Az igazi megértés attól függ, hogy az igaz
művelésnél próbálod magad felismerni, saját magad műveled magad és saját magad érted meg. Ezért
mondom én nektek ezt az alapelvet, semmi esetre se gondoljátok, hogy az már
elég, ha ti már elolvastátok a ,,Zhuán Fálun“-t és megtanultátok a
gyakorlatokat, és hogy ez már minden, ha ti
tudjátok, hogy ezek jók, és aztán együtt gyakoroltok a többiekkel. Ha te
emelkedni akarsz, minden teljesen attól a
könyvtől függ. Ezért mindig és mindig újra kell olvasd. Miközben a könyvet
olvasod, elmélyíted a felismeréseidet és emelkedsz. És a mi módszerünkkel a
beteljesüléshez – a gyakorlatokkal, a szinted állandóan emelkedni fog. Vagyis,
semmiképpen se gondolkodjatok így: Én már elolvastam egyszer a könyvet és jónak
is találom, én gyakorlok a többiekkel együtt, és a gyakorlásnál sem csináltam
megszakításokat. De ez a Fá a fő dolog. Mindenképpen kell vedd magadnak a
fáradtságot a Fá tanulására.
Ez a világegyetem olyan nagy és a szerkezete
szintúgy olyan bonyolult. Én már elmagyaráztam nektek a dimenziók (terek)
összetételét (szerkezetét), az alapanyagok (szubsztanciák) például molekulákból
és még mikroszkopikusabb részecskékből állnak, a dimenzió, amit mi ismerünk,
szintén ezekből a részecskékből áll. A részecskék, amiket a mostani tudomány
ismer, azok molekulák, atomok, neutronok, atommagok, elektronok és aztán még
kvarkok és neutrinók is. Mi van még, ha tovább is így
megy, többet már a mai tudomány sem tud. Vagyis amit
mondok, az az, hogy a szintet (síkot), amelyiken minden egyes rétegnek ilyen
részecskéi találhatóak – mi egy rétegfelületnek kell nevezzük; a valóságban a
részecskék nem egy felületen vannak eloszolva, hanem mindenütt megtalálhatóak
azon a szinten, nem egy felület formájában léteznek, az emberiségnél nem
létezik erre kifejezés, mi tehát felületnek, felszínnek nevezzük, csak így
lehet leírni – tehát ezen a szinten, a részecskék azon rétegének a szintjén egy
dimenzió van képződve. A részecskék és részecskék között dimenziók vannak, és a
részecskéken belül ugyancsak dimenziók vannak. És a részecskék ugyancsak
képezhetnek különböző nagyságú részecskéket, tehát a különböző nagyságú
részecskék között, amelyek hasonló részecskékből állnak, szintén vannak
dimenziók. Ez a dimenzióknak pontosan az az elképzelése, képzete, amit utolsó
alkalommal elmagyaráztam nektek.
Korábban én mindig mondtam, hogy az atomok és
molekulák között egy nagyon nagy kiterjedésű dimenzió van, mi emberek azoknak a
legnagyobb részecskéknek, amelyek molekulákból vannak összerakva, a rétege és
azoknak a részecskéknek – az égitesteknek, amelyeket látunk, a rétege között
élünk. Az emberek ebben a dimenzióban élnek. Egy égitest szintén egy részecske.
Ha ez még tovább megy így, akkor a tejútrendszernek is van egy külső héja. A
tejútrendszer és a megszámlálhatatlan tejútrendszerek szét vannak oszolva a
világegyetemben. Ők is fognak alkotni egy dimenziót vagy sem? Közöttük szintén
léteznek kapcsolatok. A tejútrendszeren kívül létezik tehát egy kozmikus
terület is. Ez a kozmikus terület tehát szintén egy réteg részecske? Ez szintén
egy réteg részecske. Ez a világegyetem túlzottan nagy, olyan nagy, hogy
egyszerűen nem lehetséges leírni. Ezenkívül 3000 világegyetem, amelyek pont
olyanok, mint az a világegyetem, amelyikben mi élünk, egy még nagyobb rétegnek
egy világegyetemét képezik; kívül rajta létezik egy héj, és ez ugyancsak egy
még nagyobb réteg világegyetemének egy részecskéje. Ezenkívül a részecskék,
amelyekről éppen beszéltem, szétterjednek egy pontból kiindulva, a valóságban minden réteg részecskéi el vannak oszolva az összes
égitesten. Mindenesetre, amit éppen elmagyaráztam, csak két rétege volt a
világegyetemeknek, és ti már elképzelhetetlennek találjátok ezt. A valóságban
ezt a jövendő emberi tudomány sem fogja tudni felismerni, az emberiség sohasem
ismerheti fel ilyen magasan. Akkor is ha mi már ennyire elmagyaráztuk, ez a
réteg részecske ebben az átláthatatlan világegyetemben szintén nem más csupán
egy porszem, éspedig egy kicsike porszemecske. Mit gondolsz, milyen nagy ez a
világegyetem! Amit én korábban már mindig is elmagyaráztam nektek, az pontosan
ez a fajta dimenzió.
Utolsó alkalommal szintén beszéltem a dimenziók
(terek) összetételéről. Az atomok és molekulák közötti, az égitestek
(csillagok) és molekulák közötti fajta dimenzión kívül, minden
réteg atomrészecskéi ugyancsak képeznek különböző nagyságú részecskéket, a
különböző nagyságú részecskék rétegei között tehát szintén dimenziók vannak.
Vegyük például a molekulákat, általában mi tudjuk, hogy a molekulák és atomok
között tér van; ha tehát az atomok egy molekulát képeznek, sok atomot kell egy
sorrendbe elrendezni, akkor lesz egy molekula összerakva. Ha tehát egy picit
kevesebb atomrészecske a nagyobb részecskék egy rétegét képezik, akkor közöttük
és a még nagyobb részecskék között, amelyek több atomrészecskéből vannak
képződve, ugyancsak van egy réteg dimenzió. Mert én azt mondtam, a molekulák
képezhetik mindazokat a dolgokat, amelyek a legkülszínesebbek és azokat,
amelyeket mi emberek láthatunk, bezárólag az acéllal, vassal, vízzel,
levegővel, fával és még a mi emberi testünkkel is. Ez a felszíni anyag rétege,
amelyik azoknak a legnagyobb részecskéknek a rétegéből van összerakva, amelyek
molekulákból állanak, és amelyiket az emberek láthatják. A molekulák alkották
tehát még a két utolsó réteg részecskét is, amelyek egy picit kisebbek, mint a
legnagyobb molekularészecskék; még az utolsó harmadik réteg részecskét is
képezhetik, mindez molekulákból vannak összerakva. Hiszen a molekulák különböző
nagyságú részecskéket képezhetnek. És ezek között tehát ugyancsak vannak terek
(léteznek dimenziók), ezért ez a világegyetem nagyon bonyolult. És ez még nem minden, mert a dimenziók minden
rétegében léteznek még vertikális terek (függőleges dimenziók) is, nevezetesen
különböző szintek dimenziói. Ez azt jelenti, hogy léteznek ilyen dimenziói a
különböző szinteknek, amelyek alatt a vallásokban a Menny különböző fokait
értik. Ezenkívül léteznek a különböző szintek dimenzióiban még különböző
egységvilágok is, nagyon bonyolult az egész. Én csak egy általánosan létező
jelenséget magyaráztam el nektek.
A valóságban az ilyen fajta dimenziók mellett
létezik még egy fajta durvább, darabosabb dimenzió, nevezetesen a legkülső
felszínen levő dimenzió (tér). Én gyakran magyarázom nektek – természetesen,
utolsó alkalommal valaki szintén feltett egy kérdést, hogy nem értett meg egy
mondatot az egyik cikkemben a ,,Lényeges dolgok a további előmenetelhez“-ből,
éspedig ,,… az emberi társadalom pontosan a középen található, a legkülső és
legfelszínesebb rétegen …“. És mi a jelentése a legfelszínesebb rétegnek, a
kozmikus alapelvek szerint nem létezik belső és külső, nem létezik a nagy és
kicsi fogalma, képzete sem, mint ahogyan az emberiség értette meg; teljesen más,
mint a mi emberi elképzelésünk. Én ma éppen ezt a ,,külső”-t magyarázom el.
Miért mondják, hogy az emberiség a legtávolabbi peremen és a legkülső felszínen
található? Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy amellett a dimenzió mellett,
amit korábban elmagyaráztam, még egy fajta dimenzió létezik. Ez a fajta
dimenzió olyan, mint az a dimenzió (tér), amelyben a mi mai emberiségünk él, és
ez teljesen más, mint az a dimenzió, amelyben az istenségek találhatóak. A
dimenziók, amiket korábban elmagyaráztam, mind még mikroszkopikusabb
magasenergiájú alapanyagokból (szubsztanciákból) vannak összerakva. És a
dimenzió, amit én ma magyarázok el, a felszíni anyagokból van összerakva.
Ezekben a felszíni anyagokban szintén létezik sok-sok különböző elem és különböző
részecske. Ez a nagyon különleges felszíni dimenzió, olyan, mint mi emberek, a
testedben léteznek különböző nagyságú sejtek, hiszen ezeket nevezhetjük
részecskéknek is, minden sejt felületén, felszínén van egy réteg bőr, és
szintúgy azoknak a részecskéknek a bőréig, amelyek a mi emberi testünk
felszínének a bőrén találhatóak és ezt a bőrt alkotják, képezik, az emberi test
felszínén levő részecskék bőre képezi az ember felszínének (felületének) a
hús-vér bőrét, ez a bőr rendkívül mikroszkopikus
szinten ugyancsak rendkívül kiterjedt
dimenziókból áll, egyik a másik után. A hússzövet, amelyik a testben levő
részecskék bőréből van összerakva, teljesen más, mint a felszínen belüli
szerkezet. Ennél a világegyetemnél ugyanúgy van, természetesen nagyon bonyolult.
Milyen formája és állapota van annak a dimenziónak, amelyben mi emberek élünk?
Feltéve, hogy minden egy részecskéből van
összerakva; teljesen mindegy, milyen nagyok vagy milyen kicsik a részecskék, minden részecskének van egy külső burka, héja.
Ma én lényegében ezt a külső burkot, héjat
magyarázom el nektek. És ezeknél a külső burkoknál, jóllehet a részecskék
részecskéket burkolnak be, és megint csak részecskék részecskéket burkolnak be,
és bár úgy tűnik, hogy némely részecskék belül vannak, a földgolyó is pontosan
a középen van, de a valóságban mind a külsőhöz tartoznak. Ez az, amiért én azt
mondom, hogy az emberek a legkülsőben találhatóak. Mind a legkülsőhöz
tartoznak, mert mindnek van egy kapcsolata a legkülső burokkal. A külső burok
egy kötetlen rendszer, a világegyetemnek van a legnagyobb külső burka, és mind
összeköttetésben állnak ezzel a legnagyobb külső burokkal. A dimenzió,
amelyikben a mi emberi hús-vér testünk létezik, szintén ebben a formában van.
Ebben a dimenzióban léteznek ennek a dimenziónak a sajátosságai, egészen más,
mint az istenségek világa és azok a dimenziók, amelyeket korábban magyaráztam
el. És a világegyetemben minden alapanyag
(szubsztancia) ezekből a dimenziókból (terekből) származik.
Ma valaki még megkérdezett a füstölőpálcikák
égetéséről. Én azt mondtam, ha ennek az oldalnak az alapanyagai (szubsztanciái)
eltűntek, a túloldal dolgai szabaddá válnak, akkor szabadon lesznek engedve.
Ugyanakkor ennek az oldalnak a dolgai átmehetnek a másik oldalra. Így tehát
ennek az oldalnak az anyagai mégis nagyon értékesek a másik oldal számára. Mert
mikor ennek az oldalnak az anyagai el vannak égetve, már megváltoztak és többé
már nem hasonlítanak azokhoz az anyagokhoz, mint mikor még ezen az oldalon
voltak. Korábban egy ilyen mondatot mondtam: A művelésnél még ha csak egy
maroknyi földet is vissza tudsz hozni a Földre, azok ott fent
csodálatraméltónak fognak találni. Így gondolják. Mondják, hogy a Szukhávati
világban mindenütt arany van. Ha tehát te a Szukhávati világba jutsz, észre
fogod venni, hogy ott még csak egy kő vagy egy porszem sem létezik. Így
lehetséges, hogy az különösen értékes, ha te csak egy picit is odaviszel
magaddal ebből az anyagi világból. Nekünk embereknek van egy mondásunk: A
ritkaságok értékek; a ritkaságok különlegességek. Természetesen a valóságban
nincs feltétlenül így, csak úgy mondtam ezt. Mert ott minden
anyag innen származik. Természetesen, ezzel szintén nem arra gondolunk, hogy mi
emberek saját magunk kellene ezt a dolgot megtegyük; a világegyetem
mechanizmusa működik ennél.
Tovább magyarázom a világot, amelyik a
felszínből tevődik össze, nevezetesen az égitesteket (csillagokat), amelyeket a
szemünkkel látunk. És minden égitestnek
megvannak a saját más dimenziói, sok-sok dimenzió, amelyek különböző
részecskékből vannak összerakva. Azonban a legnagyobb réteg dimenzió a
felszínen, amelyik részecskékből tevődik össze, az nevezetesen a saját burka, a
legkülső felülete. Éppen az emberi testet vettem összehasonlítási alapul. Most
a világegyetemet veszem összehasonlításképpen. Ez a világegyetem, amelyikben mi
emberek élünk, ennek a világegyetemnek a külső burka.
Tehát ez a világegyetem túlságosan nagy, mi a
valóságban megint csak ennek a világegyetemnek a közepében vagyunk. Azonban én
éppen azt mondtam, bár úgy tűnik hogy a részecskék különböző részecskék által
vannak beburkolva, a valóságban te mégis a külső oldalon vagy található, mert
minden szerkezet, az anyagok és ennek a dimenziónak a kötelékei, amelyikben
létezel a külső dimenziók (terek) rendszeréhez tartoznak és a külső dimenziók
által vannak befolyásolva. Ez a helyzet. Ezenkívül még azt is mondtam, hogy
Buddha Sákjamuni azt mondta, egy homokszemben 3000 nagy világ létezne. A
valóságban Buddha Sákjamuni ezzel arra gondolt, hogy a mikroszkopikus terekben
(dimenziókban), amelyek a homokszem részecskéinek a felszínéből tevődnek össze,
sok-sok különböző világ létezik. Ma azonban még egyértelműbben megmondom
nektek: A homokszem külső burka – a bőre –, a különböző rétegek részecskéinek a
külső burkaival bezárólag, amelyek a homokszemet alkotják, ugyanahhoz a
rendszerhez tartoznak, mint a mi anyagi terünk ezen az oldalon. Sok-sok élőlény
formája és kinézete a különböző nagyságú részecskékben, amelyek molekulákból
tevődnek össze, egy és ugyanaz, mint a mi emberiségünk formája és kinézete.
Vagyis, a homokszemben az emberek pont úgy néznek ki, mint mi emberek. Léteznek
ott feketék, fehérek és sárgák. Ezenkívül a jövőben csodálkozva fogjátok látni,
hogy az öltözetük nem sokban különbözik a mi embereinkétől a ókorban. Ehhez jön még, hogy a világuk még
mikroszkopikusabb szintjén egy fajta teljes változás fog történni. Ez a fajta
változás ezelőtt sohasem lett elmagyarázva, éspedig, különböző mikroszkopikus
világok szintén rendelkeznek az égitestek bizonyos területeivel. Ami éppen el
lett magyarázva, azok az égitestek területei, amelyek a homokszem részecskéiből
vannak összerakva.
Az élőlények, amelyekről beszéltünk és amelyek a
mikroszkopikus világokban léteznek, egy másik rendszerhez tartoznak, az
égitestek élőlényeinek egy másik rendszeréhez. Ebben szintén léteznek az ő
buddháik, taóik, istenségeik és emberek, állatok, anyagok, hegyek, víz, ég,
föld, levegő és minden anyag, amelyek az ő
mikroszkopikus világegyetemükben léteznek. Ezenkívül léteznek még a még
mikroszkopikusabb, még még mikroszkopikusabb világok. Ezért korábban sokan a
művelőink közül látták azokat a buddhákat, akik abból a mikroszkopikus
világból, a föld vagy egy kő parányi kis homokszemének abból a mikroszkopikus
világából jöttek ki. Azok a buddhák szintén nagyon erősen meg tudnak
nagyobbodni. Abban a rendszerben, amelyik egy réteggel kisebb ennél, szintén
léteznek buddhák, taók, istenségek és emberek; és a buddhák náluk szintén át
tudnak változni és ebbe a mi világunkba jönni, hiszen ők buddhák. Milyen naggyá
tudnak átváltozni? A legnagyobbá olyan nagyra tudnak átváltozni, mint a
tejútrendszer. Ha tehát lekicsinyítik magukat, olyan kicsik lehetnek, hogy a
nyomukat sem lehet megtalálni. Mert ők annak a mikroszkopikus világnak a
buddhái, és éppenséggel különböznek a mi égitestünk buddháitól. Azonban ugyanaz
a kinézetük, és a követelmények a műveléssel szemben ugyanolyanok, ők éppen
olyan nagyszerűek, és éppen úgy át vannak szőve fentről lefelé a Zhen, Shan,
Ren Fá-jától.
Ez a világegyetem egyszerűen túlságosan titokzatos
és csodálatos; és azon a területen, amelyik még még még kisebb nála, szintén
léteznek ilyen csillagrendszerek (mennyei rendszerek), amikben még kisebb
buddhák, taók, istenségek, emberek és anyagok léteznek. Azonban nem úgy van,
hogy csak egy homokszemben létezik élet, hanem szét van oszolva a világegyetem minden anyagának különböző nagyságú részecskéibe és a
belső és úgyszintén a külső részecskeburkokba. Tehát éppen a mikroszkopikus
szempontból magyaráztam el; ha ez a grandiózus égitest egy bizonyos mértékig
megnagyobbodik, akkor túlmegy ennek a mi égitestünknek a területén. De ennek az
égitestnek a területét nem lehet ennek a világegyetemnek a kifejezéseivel
összefoglalni, teljesen más, mint ez a fogalom. Ha a világegyetem olyan nagy
lett, hogy elért egy bizonyos határt, akkor a világegyetem hirtelen egy üres
helyre ér el, ahol semmi sem létezik. Ha tehát még tovább megy, akkor újfent
meg lesz állapítva, hogy még nagyobb égi (mennyei) rendszerek léteznek. Akkor
ez már egyáltalán nem azonos ezzel a mi mennyei rendszerünkkel
(csillagrendszerünkkel). Ez a mennyei rendszer teljesen túlmegy ennek a mi
világegyetemünknek a képzetein. Így a buddhák, taók és istenségek abban a még
nagyobb világegyetemben aztán különösen nagyok, ők úgy tekintenek ránk, mint
ahogyan mi tekintünk a mikroszkopikus világok és mikroszkopikus égitestek
buddháira, taóira, istenségeire, embereire és tárgyaira. Ezért ők egy másik rendszerhez
tartoznak, és szörnyen nagyok. Nem is szólva arról, ők minek tekintenek
bennünket embereket, ők úgy szemlélik ezt a mi mennyei rendszerünket, mint
ahogyan mi emberek szemlélünk egy régészeti leletet. Ők nagyon furcsának
találnak bennünket, nagyon titokzatosnak és csodálatosnak is, igazán jónak,
igazán érdekesnek is. Ők szintén úgy találják, hogy ez az élet tele van
csodálatos dolgokkal. Ez a parányi mennyei rendszer is tele van vitalitással,
ők is így látják ezt. Azonban nekik nincsen az a képzetük, hogy ők, pontosan
úgy, mint mi, a mennyei rendszer területén belül életként léteznek, ez
egyáltalán nincsen nekik. Az ő szempontjukból te pontosan egy mikroba élete
vagy és egyáltalán semmi közöd hozzájuk. Ezért sokaknak a művelőink közül
ugyanaz az érzése van, mikor egy kőben, egy homokszemben vagy akár egy még
kisebb mikroszkopikus részecskében jelenségeket látnak.
Ha némelyik tanítványunknak nyitva van az égi
szeme, azt látja, hogy az égi szemében hegyek és vizek léteznek, és hogy ő
kifelé rohan. Nagyon gyorsan rohan kifelé, sok-sok hegyen, folyón át és még
sok-sok városon keresztül is. Állandóan kifelé rohan az égi szemében. A
jelenségek, amelyeket láttál, én úgy mondom neked, nem kívülről származnak, ők
valóban és igazán pontosan azoknak a világoknak a létezési formái, amelyek a
fejedben levő sejtekből és a még mikroszkopikusabb részecskékből vannak
összerakva. Én gyakran mondom, ha te láthatod, észre fogod venni, hogy egyedül
egy pórusban talán sok város létezik, és az is lehetséges, hogy bennük vonatok
és autók közlekednek. Ámbár ez különösen misztikusnak és valószínűtlennek
hangzik. Bizony ez a világ egy nagyon sokrétű és bonyolult világ. Egészen más,
mint a mi mai tudományunk felismerései. Én gyakran mondom, már akkor mikor
megalapozták a modern tudományt, már egy téves alapon hiányos ismeretekkel lett
kifejlesztve; ezért korlátozódik csak erre a keretre. Ha az igazi tudományról
van szó, ez a mai tudomány az adottságok szerint, ahogyan mi ennek a
világegyetemnek az életét és anyagát valóban megismertük, még csak nem is
számít tudománynak. Mert ha ennek a tudománynak az útját járják, sohasem lehet
felfedezni ennek a világegyetemnek a titkát és a csodálatos dolgait. Az emberek
hiszik csak, hogy egyedül az emberek az egyedüli élet a világegyetemben; nagyon
szánalmasak, ennyire szánalmasak. Hogy földönkívüliek léteznek – igazából és
ténylegesen voltak a Földünkön a földönkívüliek, és eközben még néhány fénykép
is lett felvéve, mégsem hisznek ebben. Nekik éppen ezáltal a tudomány által
vannak a kezeik megkötve. Emberek, akik hagyják magukat az érzéseik által
vezérelni, nem végeznek kutatómunkát; a gondolkodásuk zavaros. Csak azt akarják
elhinni, amit az emberek már elfogadtak, és nem törődnek azzal, hogy valóban
helyes-e vagy sem; csak azt akarják elhinni, amit a könyvekből tanultak. Ez a
formája a dimenziónak, amit elmagyarázok. Mivel az emberi nyelv nagyon
korlátolt, nehéznek találom, hogy kifejezzem; nem tudom, ti megértettétek vagy
sem? (taps)
A buddhák, taók és istenségek, amikre gondolunk,
bezárólag mi emberek, és a dimenziók, amelyekben minden alapanyag
(szubsztancia), amit látunk, létezik, ezek számtalan világegyetemet
tartalmaznak, megszámlálhatatlanul sok világegyetemet, trilliókkal sem lehetne
megszámlálni őket. Egy ilyen nagy tartománya (területe) a mennyei rendszereknek
(csillagrendszereknek) az egy kötetlen rendszer. Rajta túl létezik aztán egy
még nagyobb égitest, az szintén egy másik kötetlen rendszer. Tehát rajta túl
még léteznek még nagyobb, még nagyobb és még nagyobb rendszerek, a világegyetem
már csak ilyen grandiózus. Ezzel ellentétben a mikroszkopikus világokban
ugyancsak rendkívül mikroszkopikus, rendkívül mikroszkopikus. A hely, ahol mi
emberek élünk, majdnem a középpontban fekszik, egyenlő távolságra a makrokozmosztól a mikrokozmoszig, az
embervilág majdnem a középen fekszik. És különböző részecskék különböző
dimenziókat alkotnak, ezen felül még léteznek a felszíni világok is, amelyek a
speciális különböző részecskékből vannak összerakva. Ti tudjátok, mikor még
Kínában voltam, néhány tanítvány azt mondta, hogy egy tanítvány főtudata
elhagyta a testét és belépett a világűrbe ebben a mi anyagi dimenziónkban és
bebarangolta. De miért nem látta sem a buddhák világát sem az istenségek
világát? Miért voltak azok, amiket látott, teljes egészében ennek a mi anyagi
dimenziónknak a jelenségei (megjelenései), de nem istenségek? Mert ő a külső
burok egy ilyen dimenziójába lépett be, és ez az a dimenzió (tér), amelyben
emberek élnek. Ez a mi anyagi dimenziónk egyik formája, ilyesvalamit látott. Ez
a dimenziónak ez a fajta létezési formája, erről a dimenzióról beszélek.
Egyes tanítványok megkérdeztek: Honnan ered az ember
élete? Mivel beszéltem az anyag (matéria) eredetéről, ezt a kérdést is
elmagyarázom egyszer. Nem kell úgy gondoljátok, hogy én tudományt magyarázok; A
Fofá tartalmaz mindent. Korábban már beszéltem az anyag (matéria) eredetéről.
Mi az eredet? Én sohasem magyaráztam el nektek, mi az anyag (matéria) eredete.
Azonban nem magyarázhatom el (nem szabad elmagyaráznom) a különböző nagy
mennyei rendszerek eredetét, amelyekről éppen beszéltem. Mindenesetre azt
elmondhatom nektek, mi az anyag és az élet eredete, amelyek ebben a mi
égitestünkben különböző szinteken léteznek. A valóságban az anyag eredete
csupán víz. A világegyetem eredetének vize viszont nem az átlagembereknél a
Földön létező víz. Miért mondják, hogy az anyag (matéria) eredete víz? Minden alkalommal, mikor a legmikroszkopikusabb alapanyagok
(szubsztanciák) a különböző szinteken elértek egy bizonyos állapotot, többé már
nem létezik anyag (matéria). És ha többé már nem létezik anyag, akkor többé már
anyagrészecskék sem léteznek. Ha tovább szemlélődik, észrevesz egy dolgot,
éspedig valamit, amelyben semmi anyagrészecskék sem láthatóak, azt a nagyon
csendeset, amit én szokásosan holt víznek nevezek, őseredetnek is nevezik,
vagyis víz élet nélkül. Ha valamit beledobsz, egy fodrot sem lehet látni; a hangrezgés
sem okozhat hullámzást, teljesen csendes, nyugodt. És az anyag (matéria)
alapvető összetétele pontosan ebből a fajta vízből származik.
Hogyan van megalkotva, összeállítva? Ebben a
világegyetemben létezik Törvény (Fá), ez a Törvény (Fá) pontosan a Zhen, Shan,
Ren, amelyekről mi beszélünk. Ezek a fajta kozmikus tulajdonságok rakják össze
a vizet az anyag (matéria) legkezdetlegesebb, legparányibb és legőseredetibb
monorészecskéivé, amelyeket legkezdetibb részecskéknek is lehet nevezni.
Azonban ezek kötetlenek és (önmagukban véve) semmik, olyanok, mint egy
légbuborék. És aztán két kezdeti részecske lesz egymással összekombinálva, és
ebből egy nagyobb kezdeti részecske jön létre. Azután két ikertest-részecske
megint egy még nagyobb részecskévé lesz összekombinálva. Ezen a módon lesznek a
részecskék állandóan összekombinálva, míg a különböző szintek részecskéi
megalkotják, összerakják a különböző alapanyagok (szubsztanciák) alakjait, az
életet, az alapanyagokat (szubsztanciákat), a levegőt és a fényt, a vizet, az
időt és így tovább és így tovább, mindazt, ami a létezéshez szükséges. A
részecskéknek különböző elrendezési módjai lesznek, és mi ma ezeket az
elrendezés sorrendjeinek nevezzük.
A részecskék elrendezésének sorrendjei
különbözőek, így ez ahhoz vezet, hogy a felszíni alapanyagok (szubsztanciák)
mindegyik szinten különbözőek. Ezen a módon a mikrokozmosztól kezdve a
makrokozmoszig állandóan egyre nagyobb és még nagyobb részecskék lesznek
összeállítva, végül a mi mai emberiségünk által felismert neutrinók, kvarkok,
elektronok, neutronok, atommagok, atomok és molekulák lesznek összeállítva. A
felszíni anyagokig, amiket felismerünk, és a még nagyobb mennyei rendszerekig.
És ha a felszíni anyagok elérték ezt a lépést, akkor az elrendezések különböző
sorrendjei miatt egészen nagy a különbség közöttük. Azonban ti mindannyian
tudjátok, hogy a fa molekulákból van összeállítva; a vas szintén molekulákból
van összeállítva, a műanyag szintén molekulákból van összeállítva. Bezárólag
ennek a mi dimenziónknak a vizével, ez szintén vízmolekulákból áll, amik még
nagyobb részecskékből vannak összeállítva, amelyek a még mikroszkopikusabb
vízből vannak összekombinálva. Vagyis mi azt mondjuk, hogy a még mikroszkopikusabb
részecskék alkotják a felszíni anyagokat, így én azt mondom nektek, az egész
világegyetem, amit mi megismerhetünk, pontosan vízből van összeállítva. És
annak a víznek a sűrűsége különösen nagy és teljesen csendes víz. Ebből van
összeállítva.
Talán hallottatok arról a mítoszról a régi
időkből. Némelyik Taó-művelő még vizet is facsart ki egy kőből. Én mondom
nektek, ez valahogyan úgy hangzik, mintha a mi mai embereink
gondolkodásmódjával és nézeteivel, a mai tudománnyal nem lehetne megmagyarázni.
Azt gondolják, hogy meséket mondasz, az Ezeregyéjszaka meséit. Én azt
mondom nektek, ez ténylegesen és valóban úgy volt. Mert minden
alapanyag (szubsztancia) vízből van összeállítva. Vasból és acélból is lehet
vizet facsarni, még fel is oldódhatnak vízzé. Mindegy hogy milyen kemények az
anyagok, az alaprészecskéik vízből származnak. Ha ebből a szempontból próbálják
megérteni a Fofá isteni képességeit, én úgy gondolom, akkor többé ezt már nem
nehéz megérteni. Éppen ilyen nagy ereje van, pontosan az eredeti anyagokká
változtathatja vissza őket. A formának, amit éppen elmagyaráztam, egy
lépcsőzetes tulajdonsága van, különböző nagy szinteken különböző ilyen víz
létezik.
Mi még egy dolgot észrevettünk. Éppen azt
mondtam, hogy ennél a mi vizünknél szintén így van: az a nagyon mikroszkopikus
víz összeállítja a nagyobb részecskék egy rétegét, amelyek végül vízmolekulákat
alkotnak, és így van megalkotva ennek a mi világunknak a vize. Akkor a
különböző szintek eredetvize képezhet-e ugyancsak egy réteg részecskét, amelyek
nagyobbak, mint az emberiség anyagi világa? És aztán ugyancsak a saját vizüket
alkotják meg? A valóságban éppen mondtam, azt mondtam, ez a világegyetem – mi
végezetül a világegyetem, nem szabad elmondanom. Azonban azt elmondhatom
nektek, különböző szinteken az anyagnak (matériának) különböző kezdetei
léteznek, ez azt jelenti, hogy különböző eredetvize létezik az anyagnak. Minél
magasabb a szint, annál nagyobb a víz sűrűsége. A különböző dimenziók különböző
részecskéit, különböző vizét és különböző életét állíthatja össze. Ti tudjátok,
az emberi test, acél és vas – mind ennek a mi dimenziónknak az élete és
tárgyai. Tehát az élőlények, amelyeket ismerünk, amelyekkel az emberek
érintkezésbe jöhetnek és amelyeket az emberek a szemükkel láthatnak, a valóságban
szintén ebből a vízből származnak, csak ez az átlagemberek világának a vize. Ez
az a víz az emberiségnél, amelyik a legfelszínesebb és ami a csendes
eredetvízből van alkotva. A távolság közöttük már nagyon nagy. És az élőlények
és alapanyagok (szubsztanciák), amelyeket mi emberek a szemünkkel láthatunk,
szintén ebből a vízből vannak alkotva. Ti tudjátok, hogyha ti a kezetekkel
zöldségeket nyomtok és nyomtok össze, végül semmi más nem marad csak víz.
Ugyanaz történik a gyümölcsökkel. A mai tudósok azt mondják, hogy az emberi
test 70%-a vízből állna. Azonban még nem tudják, hogy a csontok és a haj
szintén vízmolekulákból vannak alkotva. A valóságban mindez víz. Vagyis minden ebben a mi anyagi terünkben (dimenziónkban), ami
még mikroszkopikusabb részecskékből van képezve, vízből van alkotva.
Ezek a mikroszkopikus anyagok különböző felszíni
anyagokat képezhetnek, és ezt pontosan az okozza, hogy a részecskéik
elrendezésének sorrendje különböző. Ha te varázsolni tudsz – természetesen sok
ember varázsolt (foglalkozott mágiával) korábban, a vizet jéggé változtatták,
vagy egy tárgyat egy másikká. Ez nagyon misztikusan hangzik, de a valóságban
egyáltalán nem misztikus. Ha te meg tudod változtatni a molekulái
elrendezésének a sorrendjét, egy más dolog lesz belőle. Akkor hogyan
változtatja át az alapanyag (szubsztancia) felszíni alakját? Természetesen az
még egyszerűbb, az alakot, kinézetet megváltoztatni. Alighogy az alak
megváltozik, egy másik dologgá válik. Minél magasabbak a buddhák, taók és
istenségek szintjei, annál nagyobb az erejük, ilyesmit csinálni. Ti tudjátok,
hogy az ember nagyon tehetségtelen. Mennyiben? Ha egy ember meg akar oldani
valamit, ha csinálni akar valamit, a kezeit és lábait kell használja erre, te
testi munkával kell megoldjad. Ezzel szemben egy buddhának nem szükséges így
csinálnia, egy buddhának csak rá kell gondolnia, és már sikerült is. Mivel egy
buddhának sok isteni képessége és sok természetfeletti képessége van, ő saját
maga is még nagyon erős művelési energiával rendelkezik. A művelési
energiájának minden részecskéje az ő saját maga
alakjával rendelkezik, és ezek a részecskék ugyancsak még kisebb részecskékből
vannak összerakva, mindegyik az ő alakjával rendelkezik. Képzeld csak el, ha
csak egyszer is arra gondol, már ki is megy a művelési energiája. A rendkívül
mikroszkopikus szinteken megváltoztatja a különböző szintek részecskéinek a
szerkezetét, és ehhez jön még, hogy eközben a leggyorsabb dimenzió ideje van
felhasználva, így egy szempillantás alatt meg van oldva. Egy buddha nagyon gyors
a cselekvésnél és ez a mi dimenziónk és ez a mi időnk őt nem korlátozzák. Egy
szempillantás alatt már alapjaiból át is változtatott egy tárgyat egy másikká.
Ez az az elv, ahogyan a Fofá isteni képességei hatnak. Miért változnak át a
dolgok, alighogy egy buddha arra gondol? Ha egy buddha arra gondol, a művelési
energiájának számtalan részecskéje és felmérhetetlen bölcsessége egyidejűleg
különböző szinteken átváltoztatják a dolgokat; az összesség szintén vele együtt
változik; a művelési energiájának nagyobb részecskéi a dolgok felszínét,
felületét is átváltoztatják. A legelemibb részecskéktől kezdve a
legfelszínesebb részecskékig lesz egy tárgy a művelési energia által a
mikroszkopikustól kezdve egészen a felszínig egyidejűleg átváltoztatva. Így
varázsolta elő a dolgot a buddha egy szempillantás alatt és oldotta meg egy
szempillantás alatt az ügyet. A semmiből létrejön valami, ő tud a molekulákból,
részecskékből, amelyek a levegőben léteznek, tárgyakat alkotni, amelyeket te
láthatsz, így teremtett elő valami láthatót a semmiből. Miért ilyen hatalmasak
a Fofá isteni képességei? Az emberi tudomány és technika sohasem tudja ezt
elérni.
A Fofá ereje az emberiség számára nem elérhető
tudományos és technikai módszerek által, mert az emberek számára nem lehetséges,
hogy a tudományos és technológiai fejlődés során az erkölcs vele együtt
emelkedjen. Ez lehetetlen. Ezenkívül ennél a tudományos és technológiai
fejlődésnél az embereknek mindig megvan az a nagyon erős ragaszkodásuk, hogy
valamit meg akarnak oldani. És így újra szembefordulnak a világegyetem
Fá-alapelveivel, ezért lehetetlen, hogy a xinxingjük egy ilyen magas szintet
elérjen. És ehhez jön még, hogy az embereknek még sok-sok érzésük és sóvárgásuk
is van, különböző fajta ragaszkodások, harci szellem, irigység, buzgóság,
kapzsiság és így tovább. Ha ők valóban ilyen magas szintű tudományos és
technikai eszközök felett rendelkeznének, csillagháborúk törnének ki a
világegyetemben, a nagy kozmikus háborúk valóban kitörnének. Azonban a buddhák,
taók és istenségek nem engednek meg ilyesmit; semmi esetre sem megengedett,
hogy az emberek a világegyetemet összezavarják, ezért az istenségek az
ellenőrzésük alatt tartják az emberiséget. Nem megengedett, hogy az emberi
erkölcs ne emelkedjen, miközben a tudományos és technikai eszközök egy ilyen
magas szintet érnek el; abszolút lehetetlen.
Én gyakran mondom, hogy az emberiség a mai napig
különböző történelmi periódusokon keresztül fejlődött. Ez azt jelenti, az
emberiség többször meg lett semmisítve a történelem folyamán különböző
jie-katasztrófák által, és aztán megint új emberiségek keletkeztek; ilyen
különböző periodikus változásokat élt át. Miért? Az emberek a művelési körből a
következőt fedezték fel: Minden alkalommal,
mikor az emberiség egy veszélyes helyzetben található vagy ki lesz selejtezve,
válogatva a történelem által, az emberiség erkölcse különösen romlott. Néhányan
azt mondják, a görög kultúra ilyen és olyan jó volt, de hol vannak most azok az
emberek? Ma azonban fel lehetne vetni egy kérdést a görög kultúráról: a
kultúra, amit az a görög kultúra hagyott hátra, garantáltan a görög civilizáció
fejlődésének utolsó szakaszából lett hátrahagyva; mi megállapítottuk, hogy ott
szintén létezett homoszexualitás és transzszexualitás, ezenkívül nagyon
fényűzően éltek, korruptan és erkölcsileg nagyon elzüllötten, mi láttuk, hogy
azok az emberek már nagyon romlottak voltak. Miért tűntek el? Éppen mert az
erkölcsük már nem volt rendben. Ha az embereknek csupán emberi kinézetük van,
még csak embereknek sem lehet nevezni őket. Miért nincsenek a kísértetek
emberként megnevezve? Nekik csak egy részecskeréteggel van kevesebb, mint
neked. És a majmok és a gorillák is, miért nem szabad őket emberként
megnevezni? Mert az emberek nem csak egy emberi testet hanem az emberek
erkölcsi normáit és erkölcsi nézeteit is birtokolják. Ha az emberek elveszítik
az erkölcsi nézeteiket, az emberek erkölcsi normáit és az irányvonalakat,
embernek lenni, akkor többé már nem emberek. Ezért én egészen nyíltan
megmondhatom nektek, az istenségek a mai emberi társadalom embereit már nem
tekintik többé embereknek. Gondold csak át, nincsenek akkor az emberek
veszélyben? A kormányzat megengedi, az állam megengedi, a nép megengedi, sőt
ezen a szellemi látókörödön, a tudatodban még te is egyetértesz valamivel, de
az nem feltétlenül jó. Ezért aztán, nézd csak meg magadnak a mai társadalmat,
kábítószer-fogyasztás, kábítószer-kereskedelem, kábítószergyártás, a nem
megváltoztatása, homoszexualitás, szexuális szabadosság és maffia, egyik a
másik után tűnik fel. Az önzés (egoizmus) és mohó vágy oda vezetnek, hogy az egyik a másikat ellenségesen kezeli és hogy nem létezik egyetlenegy helyes, őszinte gondolat sem. A
jelenségek, amelyek az emberi társadalmat romlasztják, mindenütt
megtalálhatóak: olyasmi, mint a modern művészet minden
foglalkozásban, olyasmi, mint a rockzene, a futballpályán a démon-természet
hevesen kitörhet és így tovább. Az emberi szív rosszá válása vezetett ahhoz,
hogy a nézetek az ellenkező irányba csapnak át. A jót rossznak tartják, a
rosszat jónak tartják; az emberi nézetek teljesen a fejükre álltak. Dicsőséget
és gazdagságot rabol, dicsőíti a harci filozófiát, az alvilág első számú
helyezettje belép az előkelő társaságba. Mit gondoltok, ezek még emberek?
Én látom most, hogyan hordják a nadrágjukat a
tanulók a középiskolában. A derékszíj hátul lóg, a nadrágszárak úgy csavarodnak
a cipők körül, mint a belek. Egy darab öv még ki is lóg. A fej két oldalán a
haj le van borotválva kopaszra, és felül úgy néz ki, mint egy háztető. Vannak
még néhányan, akiknél csupán egy hajcsík marad meg középen, ők úgy néznek ki,
mint a kísértetek; és ezt szépnek találják. De most szép ez vagy nem? Ha
hagyja, hogy hasson rá, úgy találja, hogy egyáltalán nem rendelkezik a szépség
jelentésével. A nők feketébe öltöznek, ördögi frizurákat hordanak és
megkeményítik az arcukat, pontosan úgy, mint a holtak birodalmának a
kísértetei. Az emberi nézetek tehát a fejükre álltak, a démonok szabotálják az
emberiséget, a sötét és komor oldalt szépnek tartják.
Én azt mondtam, hogy az ördögi kinézetű
játékokat annál gyorsabban adják el, minél csúfabban és gonoszabbul néznek ki.
A csinos babákat viszont senki sem veszi. Az emberi nézetek teljesen másak
lettek. Gondoljátok csak meg, ez nem ijesztő? Az emberiség fejlődése valóban
szakaszosan történik. Ha az emberiség el akarja kerülni az ilyen dolgok
történését, csak egy módszer létezik, éspedig, megőrizni az emberi erkölcsöt.
Ti láttátok, hogy a társadalmi problémák egyik a másik után tűnnek fel
megszakítás nélkül. Egyetlen kormányzat sem tudja megoldani őket.
Nép-problémák, államok közötti problémák, népek közötti konfliktusok, egy népen
belüli konfliktusok, különböző területek sok-sok társadalmi bűnözése; minden kormányzat töri rajta a fejét, egyik sem tudja
megoldani őket. Miért nem lehet megoldani őket? Mert a módszereik csak arra
korlátozódnak, hogy a jelenségeket a jelenségek keretén belül oldják meg. De ha
ezt a jelenséget elfojtják, szorosan mögötte még rosszabb jelenségek tűnnek fel
újra. Ha te továbbra is megpróbálod ellenőrzés alatt tartani őket, újfent még
rosszabb jelenségek fognak feltűnni. A törvények, amelyeket az emberiség állít
fel, gépiesen korlátolják az embereket és bezárják az embereket, bezárólag
azokkal, akik felállítják a törvényeket. Az emberek állandóan bezárják magukat,
és a végén olyannyira bezárták magukat, hogy az embereknek többé már egyetlen
egy kiútjuk sincs. Túl sok törvény lett felállítva, az emberek úgy vannak
ellenőrizve, mint az állatok. Nem létezik többé semmi kiút, és így többé már
senki sem találhat egy megoldást.
Azonban én azt mondom nektek, a valóságban az
emberiség minden rossz dolgának a gyökere az
emberi erkölcs hanyatlása. Ha az emberiség nem ezzel kezdi, egy problémát sem
oldhat meg; viszont ha ezzel kezdi, minden
problémát megoldhat. Nem így van? Gondoljátok csak át, ha mindenki a szívéből
követeli meg, hogy egy jó ember legyen, ha mindenki saját magát fékezné meg, ha
a cselekvésnél mindenki másokra gondolna, nem sebezne meg másokat és arra
gondolna, vajon a többiek el tudják-e viselni, mit gondolsz, hogyan nézne ki
akkor a társadalom? Mire kellenének még törvények? Szükség lenne-e még
rendőrségre? Mindenki saját magát fékezné és ellenőrizné. Ezzel szemben a
politikai propaganda és kényszerellenőrzés nem vezethet ahhoz, hogy az erkölcs
újra emelkedjen, hanem teljesen az ellentétéhez. A világ a mai állapotig
fejlődött és mindenki nagyon jónak találja a jogrendszert, a valóságban ez csak
egy módszer arra az állapotra, amelyiknél többé már nem léteznek más módszerek.
Az emberiségnél, amelyik néhány ezer éven keresztül fejlődött – korábban
sohasem létezett olyan sok törvény az emberek ellenőrzésére. Csak a király
egyszerű törvényei léteztek; és az egyedüli mérce, a jó és rossz megítélésére
az erény volt. Hiszen az emberek erkölcse az ókorban (ősidőben) sokkal
nemesebb volt, mint manapság. A mai emberek nem találják jónak az ókori
embereket, mert te az ókor embereit a mai emberek megromlott nézeteivel
szemléled. A korábbi emberek egy cseppel sem voltak kevésbé okosabbak, mint a
maiak. Az emberi agy azon része, amelyet használni lehet, sohasem lett nagyobb.
A mai emberek csak hiszik, hogy csodálatraméltóak és okosak.
A társadalom fejlődését szintén az istenek
rendezik el. Megengedi neked, hogy eddig a lépésig fejlődj, és hogy a
korszerűsített gépek, a korszerűsített készülékek és a korszerűsített
életeszközök feltűnjenek. Az emberek az ókorban nem gondoltak arra, ilyesmit
előállítani? Csak az istenségek akkor még nem rendezték el. A modern emberek
egy cseppet sem okosabbak, mint az ókoriak. De természetszerűleg úgy van, hogy
az emberek annál mélyebbre süllyednek ebbe az anyagi valóságba, minél tovább
fejlődtek ki az anyagiak. Csodálatraméltónak tartják magukat és azt gondolják,
hogy az emberek az ókorban ilyesmit nem tudtak előállítani, és hogy a mai
emberek már hasonlók az istenekhez. Tegnap a repülőgéppel Európából Amerikába
repültek, hiszen ez már olyan, mintha istenek lennének. Én mondom nektek, ebben
a felmérhetetlen világegyetemben mindez már régen ott van. Más világokban ez
már régen ott van. Az emberek rosszak lettek és leestek, ők az emberiség
helyére, erre a Földre estek le. Minden ember
gondolataiban létezik az ősi tudat, csak erről saját maguk sem tudnak. Bár
mondják, hogy a technika már ilyen és olyan messzire fejlődött és az
úgynevezett tudományos és technikai eszközökkel olyasmiket hoztak létre, mint
repülőgépek, autók és a korszerűsített dolgok. Én mondom nektek, a valóságban
csupán úgy van, hogy a korábbi dolgok léteznek a tudatodban és te ebben a
szemétkupacban ugyancsak szemétből, a legmesszebb kívül fekvő durva anyagokból
újra előállítottad őket. Az emberek ezt mégis jónak tartják. Természetesen, az
emberek éppen így estek le, mert hiszen rosszak lettek; ők egész idáig estek
le, keserű, de el kell viseljék. Tehát az emberiség fejlődését nem lehet úgy
meghatározni, hogy az emberek így vagy úgy akarnak fejlődni vagy hogyan akarják
csinálni. Az emberek így vagy úgy akarják csinálni, míg jól érzik magukat; ez
egyáltalán nem megengedett, ezért vannak az emberek veszélyben. Ez
jie-katasztrófákról beszél, az jie-katasztrófákról beszél, én sohasem beszélek
ilyesmiről, semmit sem használ. Hogy léteznek vagy nem léteznek, én arról sem
beszélek. Hogyha léteznének is, semmi közük sem lenne a mi gyakorlóinkhoz, a jó
emberekhez. Hiszen mi ténylegesen láttuk, hogyan fejlődtek az emberek a mai
állapotig, többé már nem tudják megoldani a problémákat, kellemetlenségekbe
ütköznek és az emberiségnek többé már nincs kiútja – ez valóban és ténylegesen
az emberi erkölcs romlottságára vezethető vissza. Mivel mi előbb az élet
összetételéről és a dimenziókról beszéltünk, egy másik oldalról nézve
beszéltünk az emberiségről. Az alapanyagok (szubsztanciák) képezik, alkotják az
embereket, mert a részecskék az emberek különböző felszíni anyagait állíthatják
össze, ha különböző anyagokat állítanak össze (képeznek). Ha a molekulák úgy
vannak elrendezve, mint a csont részecskéinek a sorrendje, akkor ez a felszíni
anyag csont. Ha úgy vannak elrendezve, mint a hús molekuláinak a sorrendje,
akkor az hús. Ami szerint vannak elrendezve, azzá lesznek. Ezen a módon lehet
képezni, megalkotni az életedet. Ha ez világosan van kimondva, akkor ez nagyon
egyszerű.
Előbb még egy valamit ismertettem. Sok-sok ember
mondja, hogy az istenek embereket teremtettek. Némelyek azt mondják, hogy az
emberek földből lettek teremtve, így és úgy. Nem beszélünk arról, konkrétan
hogyan lettek teremtve. A valóságban a legkülönbözőbb módon lettek teremtve. A
még nagyobb istenségeknek nincs szükségük csak egyszer arra gondolni, és már
meg is vagy teremtve. Minden tárgynak van élete;
miután a külső alakod meg lett teremtve, a belső szerveid lettek megteremtve.
Az emberek nagyon bonyolultnak tartják az emberi testet, de a nagy
bölcsességgel és megvilágosultsággal rendelkező istenségeknek ez egy parányi
apróság. Alighogy a buddha arra gondol, a belső szerveid rendkívül
mikroszkopikus szinten már meg is vannak teremtve az anyagok segítségével, és
ez nagyon gyorsan. Minden alkalommal, mikor egy
tárgy létrejön, életet öntenek belé. Természetesen az embernek még
melléktudatai is vannak, sok-sok élőlény jött, így van megalkotva egy ember. Ha
ezt elmagyarázzák, ez pontosan így van.
Korábban az emberek a tudósok köreiből szívesen
másztak be a bivalytülökbe, azt kérdezték, hogy a tyúk vagy a tojás volt előbb.
Én azt mondom, sem tyúk sem tojás nem létezett. Egyszerűen úgy van, hogy a
mikroszkopikus anyagok megalkotják a makroszkopikus anyagokat. A kis részecskék
megalkotják a nagyobb részecskéket. Azok, amelyeket még nem lehet anyagoknak
nevezni, megalkotják az alapanyagokat (szubsztanciákat). Ami egy nagyobb
élőlényt és ezt a mi lényünket illeti: a térfogatukat tekintve a
részecskék, amelyek a testet állítják össze, bár nem egyformák és így a külső
alak nagysága sem egyforma, de az anyagok felszíni részecskéinek elrendezési sorrendje,
amelyek a létformát képezik, egyforma, mindegy milyen nagyok vagy kicsik is a
részecskék. Vegyünk például egy embert, amelyik egy réteggel nagyobb. Ha a
testének minden részecskéje az égitestek
(csillagok) rétegének egy részecskéje, akkor a húsa molekuláinak elrendezése
pontosan olyan, mint a mi emberi testünké. Ez azt jelenti, hogy az égitestek
elrendezésének sorrendje egyforma kell legyen a mi húsunk molekuláinak
elrendezési sorrendjével. Ezért az emberek, akik egy réteggel kisebbek, szintén
így vannak megalkotva, és ez (így) megy tovább a még mikroszkopikusabb szintek
felé. Ennyit erről a kérdésről.
Máig már teljesen elmagyaráztam ennek a
világegyetemnek a szerkezetét. Természetesen a részleteket nem szabad
elmagyarázni. Némelyek megkérdeztek: Tanár, mi szeretnénk tudni, hogyan él a
buddha. Én azt mondtam: Akkor műveld magad buddhához. Mert az emberek nem
szabad tudják, hogyan él a buddha. Az embereknek semmi esetre sincs meg az a
képzetük. Még ha el is magyaráznák neked, te az ember örömérzetével, az emberi
gondolatokkal, logikával és érzületekkel szemlélnéd. Ez azt jelentené, hogy
káromolnád őt és nem tisztelnéd. Ezért nem szabad nekünk konkrétan többet
elmagyaráznunk. Én csupán összefoglalva magyarázhatom el a korlátolt emberi
nyelvvel. A valóságban az a legmegfelelőbb, hogy mi ma a kínait választjuk ki,
hogy ezt elmagyarázzuk. Mert a kínai az a nyelv, amelyik a legalkalmasabb, hogy
valamit kifejezzünk, és amelyiknek a belső értelme a legnagyobb a világon. Ha
én ezt angolul vagy más nyelveken magyaráznám el, semmit sem tudnák
elmagyarázni. Hogy világosabban elmagyarázzam, én néhány nyelvjárást
használtam. Mert a szabványosított modern kínai nyelv szintén nincs abban a
helyzetben, hogy világosan kifejezze (elmagyarázza). Ezért ti talán
észrevettétek, hogy a beszédemben helyi mondások (kifejezések) léteznek,
amelyek egész találóan leírhatják. Ezenkívül a szavakat nem a szabályoknak
megfelelően használom, az új irodalmi stílus szintén nem rendelkezik mélyebb
értelemmel. Máskülönben nem lehet kifejezni.
Most egy másik kérdésről beszélek, amelyik miatt
már az egész idő alatt aggódtatok. Némelyek azt mondják: Tanár, én gyakorlok,
de nem tudok semmit sem látni. Most mi elmagyarázzuk ezt a látást és
nem-látást. Mikor az égi szemet magyaráztam el, tulajdonképpen már beszéltem
erről. A követelmények az emberekkel szemben relatív magasak, és az alapelvek
állandóan emelkednek. Ha tehát én tovább magyarázom, ez túlmegy azokon a
felismeréseken. De mégis megpróbálom, amennyire csak lehetséges, összefüggésbe
hozni azzal, amit utolsó alkalommal magyaráztam el. Én tovább magyarázom nektek
ezt a kérdést.
Az itt jelenlevők túlnyomó többségének egy
nagyon jó alapja van. Még ha csak egy nagyon rövid ideje is művelted magad,
időközben tulajdonképpen látnod kellet volna valamiket. Mivel mi a ,,Zhuán
Fálun“-ban kihangsúlyozzuk, hogy nagyon szigorú követelmények vannak felállítva
az ember ragaszkodásának eltávolítására, ugyancsak sok ember nem mer látni. Még
ha sok ember valóban látott is homályosan valamit, de nem merik elhinni. Létezik
néhány ok, amiért nem tudsz látni. Az első az, hogy némelyek úgy gondolják:
Csak ha olyan tisztán látok valamit, mint ahogyan ezt az anyagi világot látom,
akkor számíthat annak, hogy láttam. Ez egy nagyon erős akadály. Ők mindig az
emberi gondolatokkal és képzetekkel próbálják megérteni. Ez nem úgy van. Ha te
valóban olyan tisztán tudsz látni, már eljutottál a megvilágosodáshoz, és ez
százszázalékos. Ezenkívül az istenségeket még tisztábban fogod látni, mint az
embereket. Mert a háromdimenziós érzékelés abban a világban sokkal erősebb,
mint nálunk, A levegő ott átlátszóbb, mint nálunk, az anyagok valóságosabbak,
mint nálunk, ezért tisztábban látják őket. Éppen mert nekünk egy ilyen
meglátásunk van, éspedig, csak ha tisztán láthatja, akkor számít, hogy valóban
látta. Ez nem úgy van. A művelésed folyamata közben nem szabad hagyni, hogy
tisztán lássál, még ha láthatsz is. Ezért csak homályosan láthatsz. Még
valamit, néhány kevés ember relatív tisztán láthat, de amit látnak, csak egy
része annak, és a látókör nagyon keskeny. A rész, amit tisztán látnak, csak egy
darab. Ha a látókör szélesebb lenne, a dolgokat garantáltan relatív
homályosabban látná. Nem szabad olyan tisztán látni vagy csak nagyon alacsony
és nagyon kevés dimenziót szabad látni. Ezért ne hagyjuk magunkat
akadályoztatni az emberek képzeteitől, ahogyan ők az úgynevezett valóságos
anyagokat szemlélik. Ez az egyik ok. Azonban léteznek kivételek. Azok, akik
születésüktől fogva már tisztán láthatnak, a kisebbséget jelentik. Erről nem
beszélünk többet.
Még létezik egy ok. Sok-sok embernél közöttünk
nem úgy van, hogy nem láthatnak; láthatnak, de mindig illúzióknak tartják
ezeket, mindig képzeletnek tartják őket. A kezdeti szakaszban léteztek ilyen
emberek is, mivel én külön beszéltem erről a ,,Zhuán Fálun”-ban és azt mondtam
nektek, hogy nem kell arra gondolnotok, átváltozik a szív által; ha arra
gondolsz, átváltozik, megváltozik a szíved szerint. Némelyek közülünk nem
tudják helyesen kezelni ezt a kapcsolatot. A ragaszkodásod és örömérzeted okai
mellett létezik még egy akadály. Melyik? Az, amire gondolsz, és a tárgyak
alakjai, amiket látsz, az agy ugyanazon területén tükröződnek vissza. Ami ennél
hat, az az agynak ugyanaz a része. A tárgyak alakjait, amiket az emberek
látnak, nem a szemeid elemzik ki, hanem a látóidegeken keresztül tovább lesznek
vezetve az agy tobozmirigyének a területére és ott látják őket. Ha viszont te
valamire gondolsz és elképzelsz magadnak valamilyen alakot, ugyanaz a terület
hat (működik). Ez egyfajta illúzióhoz vezet. Ha te valóban látsz valamit és ez
tulajdonképpen homályos, akkor te képzeletnek (képzelgéseknek) tartod. A
valóságban nem képzelet, hanem te valóban láttad.
Mikor korábban néhány kis útnak a tanítványait
gyakoroltatták, szándékosan felszólították őket, hogy képzeljék maguk elé: Ha
nem láthatod, képzeld magad elé. A végén a gondolkodásnál egyre valóságosabb és
valóságosabb lett, így gyakoroltatták őket. A kis utak művelésénél nehéz a
helyes gyümölcsöt megkapni, éppen mert így már hézagos; ez önmagában véve ragaszkodás.
Felszólítják őket, hogy nézzenek egy tárgyat: Ha nem tudod látni, képzeld magad
elé; Nézd meg magadnak pontosan, csukd be a szemeidet és képzeld még egyszer
magad elé. A gondolkodásnál egyre valóságosabb lesz, úgy tűnik, hogy az, amit
elképzel, lassan valósággá válna. Korábban így gyakoroltatták a kis utak
tanítványait. Mivel hiszen csak kis utak, nem vehették észre, hogy ez egyfajta
ragaszkodás. Mert ők éppen hogy nem beszélnek a beteljesülésről. Mi viszont
nagy súlyt fektetünk az ilyen dolgokra, minden
ragaszkodás csökkentheti a megvilágosodást. Én mondom nektek, ezt tisztán meg
kell különböztessétek. Nagyon is lehetséges, hogy te már láttál valamit, de
képzeletnek tartottad. Azonban nem szabad ezen a módon gyakorolnod. Ha valaki
például ezt a Fálun-t homályosan látja, de azt érzi, hogy ez csak a képzelete
lenne. Ő látja, hogy a Fálun mozog és forog. Én azt mondom neked, te valóban
láttad. Ti nyugodtan kipróbálhatjátok egyszer, hogy megnézzétek a magyarázatom
szerint. Én csak azokra a tanítványokra gondolok, akik már láthatják, de
képzeletnek tartják. Azok, akiknek nincs ez az érzésük, nem kell kényszerűen
elképzeljék, különben ez ragaszkodás. Én most azért magyaráztam el nektek, hogy
eltávolítsam a pszichológiai akadályaitokat. Semmi esetre se legyetek önfejűek,
semmi esetre se ragaszkodjatok hozzá.
A fordítás az alábbi német változat alapján készült :
Weitere Falun Dafa Bücher auf Deutsch
Falun Fofa (Fa-Erklärung in den
USA)
http://www.falundafa.de/
http://www.falundafa.de/herunterladen/FaErklaerungInDenUSA1997.doc
Fa-Erklärung in San Francisco
Megjegyzés: Ennek a cikknek a mélyebb megértéséhez ajánlott elolvasni
előbb a Fálun Gong és a Zhuán Fálun című könyveket, amelyek innen ingyenesen
letölthetőek:
http://www.falundafa.org/hungarian/web-content/books.html
Fordítók megjegyzése: Lehetséges, hogy idővel változtatásokat
eszközölünk a fordításon a minél jobb szöveghűség és érthetőség érdekében